Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Bujdosó Miklós: Szappanfolyó - NEGYEDIK TÖRTÉNET (2013. november)
Mikor János megérkezett, már hömpölygött a tömeg a hegyen. Egészen a kerítésig nyomultak, amikor újra megjelent az óriás szitakötő, a felfegyverzett katonai helikopter, és rettegő emberszállítmányát egészen a kálvária aljáig vitte. Már alig volt talpalatnyi hely, és néhányan a fákon guggoltak, és akadt, aki a sziklákba kapaszkodott, ép ott a patak felett.

A járvány egy koncerttel kezdődött, még az egyik nagyvárosban. Amint összegyűltek az emberek, az ajtók bezáródtak, majd megszólalt a zene, de valami furcsa, szokatlan rezgéssel vibrált, és bebújt a fülbe, a szembe, a bőr alá. A legtöbben összeestek, vagy rángatózni kezdtek, és voltak, akik egymást ütötték székekkel, padokkal, vagy puszta kézzel.

A központi kamera mindent megfigyelt és rögzített. Barrabás ezredes megvárta, míg az összes jelenlévő elájul, majd parancsba adta katonáinak, hogy mindenkit vigyenek a körbezárt hegyre. Megkezdődött a kiürítés.

Kísérlet volt, kísérteties katonai kísérlet egy tömegoszlató fegyver, a hangrezonátor első bevetése. A városokból az engedetlen elemeket, a magánvéleménnyel bírókat, az írókat, s a szokatlan jókat meghívták a koncertre. A rezonátor megtette félelmetes hatását az embereken.
Mire mindenkit a hegyre szállítottak, az orvosi team már munkához is látott. Próbaszerűen, katonákkal kiragadtak a tömegből egy-egy embert, és a vizsgálóba vitették.

Így történt ez az összes nagyobb városban is, és a kiválasztott sérülteket alaposan átvizsgálták.
Érdekes módon semmi kimutathatót nem találtak, de az egyik kutató egy furcsa dologra lett figyelmes:
Az alanyok lelkülete megváltozott. Ami rossz gondolat, bántó szándék megbújva, elnyomva lappangott,
az a zajszennyezés hatására a felszínre került, és lassan láthatóvá vált. Szürkés-fekete aura lengte körül a beteg embereket.
A kísérlet túl jól sikerült, így Barrabás ezredes döntött: az összes haldoklónak az 51-es bázison, a körbezárt hegyen lesz a helye.

János Tibetből jött. Látta az emberek félelmét, látta haláltusájukat és megpróbált segíteni. Körbejárta a szenvedőket és talált köztük két egészségesnek látszó embert; Pétert és Andrást. Beszélt velük, majd együtt elindultak a hegyen, valami csodát, gyógymódot keresve, mígnem a patakra leltek Felmásztak a sziklákon át, egészen a forrásáig. Körbeállták a kis helyet és igen furcsa dolgot tettek. Behunyt szemmel kezeiket a forrás fölé emelték, és percekig mozdulatlanul álltak. Lassan narancssárga színt öltött köröttük a levegő, majd a forrás vize, a patak is, és gazdag vize, ahogy alázúdult, megnyugodott, és a gyors folyás szelíden tóvá csendesedett.Békés, narancsosan villódzó tóvá.

Ekkor János vezetésével Péter és András visszament az emberek közé, és hozzájuk szóltak.
Kezdetben nyögés és hangzavar alkotta a káoszt, később a szürke, fekete bőrű lényekből elő-előbukkant az ember. Fáradt, megtört, segítségre szoruló ember. És figyeltek a szóra.

A három férfi végigvezette őket a bűnök útjának hívott kálvárián. Szóltak, hogy higgyék el, megtisztulhatnak, csak tegyék le terheiket, - és így nevezték; - a szappankálvárián. Minden stáció egy-egy múltbeli fájdalmuk, vagy botlásuk tisztítója lehet.
Az emberek a tisztítóknál meg-megálltak, és egyre könnyebben lépdeltek János felé.
-Gyertek ide a tóba, onnan a gond leúszik a szappanfolyóba, és ti mind újra tiszták lesztek!
És a sok-sok ember egyre szelídebben, a tóban álló három ember között átvonult és megmerítkezett a fényben. Érdekes dolog történt; a szürke és fekete színeket lemosta róluk a víz, eltűntek a sötét színek, az emberek narancssárgán ragyogtak, a tó vize meglódult és a szappanfolyó elvitte messze a sötétséget.

Egy fölöttük lévő műhold adását befogta a katonaság. Barrabás ezredes nem értette azt sem, amit látott.
Barrabás ezredes megsérülhetett, mert bőre lassan szürkésfeketébe váltott az orvos csoport figyelő szemei előtt.
2952
bruxinelli - 2013. november 05. 07:26:27

Barrabás ezredes megfeledkezett önmagáról. A sok dolga mellett nem jutott eszébe, hogy lám bűnei neki is vannak, amitől ő is kezdett szürkésfekete színűvé válni.
Lehet, hogy nem értette amit látott, de gondoljuk azt ,
előbb utóbb hinni kezd majd benne.
Gratulálok, elgondolkodtatott.

3933
vadvirag47 - 2013. november 02. 17:20:04

Érdekes megközelítése a témának, kicsit mesés, kicsit hátborzongató, de jó.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.