Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Bujdosó Miklós: Pünkösdi királyság (2014. január)
Való igaz, hogy furcsán nézett ki. Felül csákó alakú zöld sapka, lejjebb élénk, tarka színek nevettek a
rácsodálkozóra. Nagy batyu is volt nála, mint egy szenes-zsák, csak hófehér. Az egész olyan karcsún méltóságteljesnek és szelídnek, barátságosnak, de félénknek tűnt, kavargó színeivel úgy imbolygott, mintha mindenkihez oda akarna menni.

Két idős asszony már tíz perce vitatkozott. Csak egy kis pletykával kezdődött, amikor a fejkendős, sokszoknyás, nagyorrú nőnek végre sikerült kiharcolni a letámadás fölényét. Szomszédasszonya vékonyabb hangú volt, fázósan toporgott galambszürke ruhájában és folyton csak azt ismételgette:
- Az nem lehet az én vőm! Ő nem olyan! - és félve nézett a nagyorrúra.
- Nem-e? - mondta ő, s akarta folytatni is, amikor hirtelen meglátta a furcsa alakot, ahogy elhaladt mellettük.
Kíváncsian megbámulta és egyre jobban megtetszett neki, ahogy zsákjába nyúlva kivett valamit, és a színek, mint lángnyelvek, meglebbentek rajta. Kellemes meleget érzett az asszony és jóleső derűvel megállapította, hogy bizonyosan friss kenyeret lophatott az illető, - de mégsem mondta ki, hanem csendben elköszönt a galambszürke nőtől.

A család takarított. Egy nagy betontömb földszintjén laktak, hangos szomszédokkal és élénk autótülkölésekkel körülvéve. Az egész lakás hangszóróként rezgett a rádió üvöltésétől, a porszívó sivított és
a gyerek állandóan az asszony lába alatt, most épp a szőnyegen játszott.
- Sosem lesz már itt rend? Hányszor mondjam neked, hogy menj a szobádba! - mondta a fáradt szemű, ideges asszonyka és keze pofonra lendült, amikor az ablakon keresztül észrevette a mozgó, zöldes, színes formát. Szinte önfeledten, csodálkozva nézte a zsákjába nyúló alakot, és a lendülő kemény mozdulat, a gyerek fején simogatássá szelídült.

Amerre a színes alak elhaladt, furcsa dolgok történtek. A boltokban tolongó tömegek jókedvűen vásároltak, a buszokra sietve, de egymást megvárva szálltak fel és le. A házak között elhaladó emberek egymásra néztek, az állatkertben az oroszlán rákacsintott a zebrára, egy részeg összekeverte a dátumokat és az előtte álló fűzfának dadogta, hogy mi lenne, ha minden nap ünnep lenne? Néhány utcával arrébb a házmester visszaköszönt a lakóknak, egy lány visszaintett egy fiúnak, és egy alvó tolvaj arról álmodott, hogy meleget lop.

Ahogy haladt a zöldsapkás valami, úgy fogyott el kenyér a péktől, játék a boltból, zöld fák a piacról, s közben a lakásablakok megszínesedtek, sürgő-forgó figurák díszítgették a szobákat estére.
Volt, aki drága holmit vehetett, akadt, aki egy szót ízlelgetett magában, mialatt a lassan színesbe öltöző városban egy hajlott hátú, magányos, zöldsapkás alak fázósan imbolygott és fáradtan leült a zsákjára.

Másnap hajnalban, mikor még mindenki békés-boldogan aludt, egy érdekes hír jelent meg az újságokban:
"Az elmegyógyintézetből megszökött egy beteg és karácsonyfának öltözött.
Mindazoktól, akikkel találkozott, elnézést kérünk a sajnálatos incidensért. Reméljük, a közeljövőben hasonló eset nem fordul elő!"
4218
bujdosomiklos - 2014. január 27. 12:12:06

Kedves Mami, Róza!

Kitűnően látod, ezért jöttünk mind. Néha sikerül adnunk is. Te magad is ezért vagy itt és itthon. Öröm, köszönöm jöttödet.
Szeretettel;
Miklós

2135
mami - 2014. január 12. 08:03:20

Kedves Miklós!

Mit is mondjak? Tetszett az írásod. Első sorban azért mert elgondolkodtatott. Most is azaz eset jár a fejembe az írásod kapcsán, hogy egy kedves szónak, egy mosolynak milyen nagy ereje van az ember hangulatára. Az is eszembe jutott, hogy valóban vannak ilyen figurák aki már a jelenlétükkel megváltoztatják az embert. A borús hangulatot derűssé változtatják. Vagy az írás, mint a tied is... Elég volt elolvasnom és máris szebbnek látom ezt a napot.

Szeretettel olvastalak: Jártó Róza

4218
bujdosomiklos - 2014. január 07. 09:22:15

Kedvesek,

nagyon köszönöm, hogy nálam jártok. Igazán öröm. :-)
Szerintem Sheldonnak több okból nincs igaza, mert nincs írandó.
Nincs kötelező szín a szófestőnek, és (ide teszek vesszőt, mert ide énszerintem kell :-) ) adni jöttünk, nem csak kapni. Ezt és így adom Nektek őszinte szeretettel. Ne essék bántódás, mi csak beszélgetünk itt, és valóban örülök az észrevételeiteknek, s ha magaménak tudom érezni, elfogadom. Sheldon kedves, figyelmed mindenképp megtisztelő, köszönöm. Katalinka jól látja, bizony így vesszőzünk mi... :-) Hajnalka, örülök, hogy látlak. Márta egy nagy kedves szeretet. Rózsa értő, érző szavaid köszönöm. Ger Man barátom, idén itt először szeretettel köszöntelek. Legyen szép a napotok, évetek Mindőtöknek.
Miklós

4218
bujdosomiklos - 2014. január 06. 10:26:09

Kedves Sheldon,

örülök, ha olvastad korábban. Ezt csak tőlem tehetted, így most, utólag dupla az örömöm. Nagyon régen írtam, megjelent saját könyvben is... természetesen nem a "gyorsgépelt" formátumban, ahogy - gondolom - mindenki ír, majd átnézi az alkotását. A tartalomhoz: az írói szabadság és fantázia okán nem fejtem ki, mit jelentenek a sorok és mondandójuk. Hála Istennek, mindenkinek picit valami mást.
Minden vélemény engem is formál, ezért is köszönöm hozzászólásod.
Magam eggyel nem értek egyet :-) : helyesírási hibák... Kérlek, pontosítsd őket. Egyet sem lelek...attól még lehet igazad, mutass rá kérlek.
Köszönöm, hogy elolvastál.
Barátsággal;
Miklós

3920
lilapetunia - 2014. január 03. 21:06:51

Kedves Miklős!
Talán nem is az a bolond, aki egy kis szeretetet s melegséget képes osztani? Hanem a világ, aki őt olyan veszélyes bolondnak akarja látni, hogy el akarja izolálni?
Sajnos azt hiszem, hogy az élet is ír ilyen történeteket.
Sok jó írást kívánok Neked az új esztendőre is,
Márta

3933
vadvirag47 - 2014. január 02. 13:18:01

Szia Miklós! Igazán remek írás, lélek, szív és sok fantázia van benne. Az, hogy tetszett nem fedi teljesen azt az élményt, amit olvasásakor éreztem, mert annyira jó dolog, hogy egyre többen vagyunk, akik nem csak nézünk, hanem látunk is, és nem megyünk el a világ szomorú dolgai mellett érzéketlenül.
Szeretettel V.V.Rózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.