Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Bujdosó Miklós: Az Ünnep
A takarító néni a kert végében dolgozott. Szerette a zizegő leveleket, a friss levegőt, a nyugalmat. A szomszédos telken egy öreg, szürke árvaház húzta meg magát a bokrok mögött. Munka után ide is átjárt takarítani.
Amikor seprűjével a füvet csiklandozta, a kis gyerekek is vidáman körbezsongták, kérdezgették a világ dolgairól. Az egyik hat év körüli kislány mindig megvárta, míg a többiek szétszélednek, és akkor félénken közelebb húzódott Marika nénihez, aki meg-megállt a seprűjével, és beszélgetett a kicsivel.
Így teltek a hónapok, így múltak az évek. A kislány nagyobb lett, Marika néni öregebb. A szomszédolás kevesebb sepregetésbe, hosszasabb beszélgetésekbe fordult. Egyszer, úgy december táján a kislány megkérdezte az öreg takarító nénit:
- Marika néni! Lennél Te az édesanyám?

Telt-múlt az idő, és egyszer a takarító néni bekéredzkedett az igazgatónőhöz. Rögtön fogadták, és csaknem egy órát tárgyaltak valamiről. És eljött az az emlékezetes nap is, amikor Marika néni munkája végeztével az árvaház elé érve lelassította lépteit, majd fel-alá sétált. Várt. Néha izgatottan beletúrt a hajába és egyre gyakrabban pillantott az épület felé.
Egyszer csak nyikordult a kertkapu, megjelent a kislány, és odafutott hozzá. Marika néni megölelte, kézen fogta, és elindult vele a buszmegálló felé. Ahogy távolodtak, a köd bezárult mögöttük és a megállót, s az utakat, védelmezőn betakarta a puha, sűrű hóesés.
3933
vadvirag47 - 2016. január 04. 08:26:38

Megható, élet-szagú történet, rövid sorokba tömörítve, de a lényeg messze a csillagokig felér, és örömfényt varázsol köréje, és őszinte könnyeket a szembe.
Bár csak többen lennének, akik ilyen nemes, szeretetteli cselekedettel jobbítanák a minket körülvevő - sokszor oly kegyetlen, mostoha, érzéketlen - világot.
Szeretettel olvastalak Vadvirág

2603
orkutya - 2015. december 31. 16:34:37

Igazi karácsonyi, szembe könnyet csaló írás. Rövid, tömör, a lényegre fókuszáló, jó!

BUÉK Neked Miklós: Tibor

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.