Horváthné S. Mária: A bajnok - Negyedik történet (2016. szeptember)
Valami szép álma volt, sajnálta, hogy felébredt, és morcosan indult a monoton percektől unalmassá vált reggel. Kávéillata reménnyel töltötte el. Bögréjét szorította, emlék.
A villamoson furcsa érzése volt, mintha mindenki derűsebb, segítőkészebb lenne. Utazó
ismeretlen ismerősök, hiszen napi pontossággal, együtt utaznak. Ma élvezte ezt az utazást, szinte sajnálta, hogy megérkezett, és le kell szállnia.
Sarkon már várta az újságos, megvette a napi olvasni valót. A lámpánál, átlapozta, valami miatt, nem engedték át a gyalogosokat. Morgolódni kezdtek a várakozok. A felvezető motorzúgásra csend lett. Hatalmas szín kavalkádban, kerékpárjukra hasaló Raj érkezett. Hátukon számok, feszült küzdelem az arcukon, az akarás verítéke folydogált.
Nem ismert, furcsa érzés kerítette a hatalmába. Egész eddigi életében küzdenie kellett, valamiért, de ezt az érzést még nem ismerte. Ott a járdán állva, döntötte el, hogy szüksége van erre az érzésre.
Keresett egy Kerékpárüzletet, és megvásárolta a metál színű bringáját. Órákon át keresett egy " csapatot", volt ahol kinevették. Nem adta fel. Estére megtalálta a helyett, ahol szívesen látták.
Hajnalba végig bringázott az alvó városon, egyre jobban érezte, mit kell tenni, hol szorít a cipő. Az sem zavarta, hogy az edzője nem szólt se jót, se rosszat. Az furcsa érzés éltette, és adott erőt, nap mint nap. Szakadó esőben, szélben, hajnalban a bringával járta a várost.
Az évadzáró verseny közeledett, nem akarta látni, kik lesznek a rajtnál. Arra nem is gondolt, hogy részese lesz. Aztán a kíváncsiság mégis a táblához vitte, és ott volt a neve, feketén- fehéren. Ezen a napon csak magával törődött.
Reggel kilenckor elindult a Raj. Figyelt mindenre, tempósan, estig kell kitartani. Ott kell lenni az elsők között. Az utolsó körben a negyedik helyen taposta a pedált. Nem érzett mást, csak azt, hogy ez neki nem elég. Valami hihetetlen erővel tört rá újra a szokatlan érzés.
Már nem látott a könnyeitől, a szalagot érezte a derekán. a zászló jelzését homályosan látta. Az érzés erősödött. Ő áll a dobogó tetején...

2016.08.16.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.