Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Fehérvári Zsófia: Elkésett köszöntés
Magában üldöglve sok mindent átértékelt úgy a múltjában, mint jelenében. Amit eddig szigorral nyugtázott, most ez a helyzet elnézőbbé tette. Kevés alkalom volt felköszöntenie az anyját, már nem is emlékezik igazán. Most amikor a gyermekének a kezében meglátta a virágot, a jelképet a szeretetének, akkor jutott az eszébe, hogy ő is így szorongatta pici kezében valamikor meghatottan a mezei csokrát, hogy kapjon érte egy ölelést, egy puszit, és kedves mosolyt. Biztosan így lehetett, mert most felnőtt korában, öregségében is megenyhült a szíve , ha rágondolt az anyjára ,pedig az idő sok mindent elmosott a szívéből, de a gyermekkor szép emlékei megmaradtak., és most jön Ő a gyermeke, hasonlóképpen vár egy ölelésre, csupán egy puszira, egy kedves mosolyra. Már bánja, hogy megemlítette a rosszúl létet, hisz átvészelte, túlélte, nem kellett volna előhozakodni vele. Pedig csak annyit mondott, hogy most láthattad közelről milyen egy kezdődő szívinfarktus. Igen ott volt amikor megtörtént. Kocsijával hazahozta. Vegyél be egy vérnyomás csökkentőt -mondta, s elszólította a kötelessége. Magára hagyta, és Isten segítségével újra talpra állt. Lehet, hogy az anyja sem halt volna meg olyan fiatalon, ha azt kapta volna amit ő elvárt. De nem volt mellette senki sem akire támaszkodhatott volna. Ő gyermek volt , nem tudott lelki vigaszt nyújtani,amire egy felnőttnek szüksége lett volna., hisz ő is szeretetre vágyott. Az anyja hiányzott. Vállára hajtania a fejét, ha gyötörte a bánat. Őszintén szólni, tanácsot kérni attól akiben legjobban megbízik az ember aki nem más mint az édesanya. Élete során sokat, tévedett, mulasztott, de későn jött erre rá, azt hitte jól teszi a dolgát. Öreg korára, rá jött erre, de érezte, hogy ezek az esetek nem szándékosak voltak, tehát elnézőbben kezelte őket. Ó,ha mellette lett volna az anyja ! Mennyivel könnyebb lett volna az élete. Sokáig tartott az az érzés benne, amikor örült mások meghitt örömének az anya gyermek kapcsolatában. Addig tartott ez ameddig neki is volt anyapótló akitől megismerte a gondoskodást , szeretetet, aggódást, szorgalmat, becsületet, önfeláldozást, szigort, ötletességet, találékonyságot, és sok más fogalmat ami mögött őt látta a nevelőanyját. igen benne volt e-szavak jelentésében., de abban is biztos volt, hogy az anyja is rendelkezhetett volna ezekkel a tulajdonságokkal ha kitartóbb lett volna. Az élet nagyon szövevényes, erősnek kell lenni. Nem elég az akarat élni, hanem küzdeni kell az életért. Az élet maga a küzdelem. Közben van fegyverletétel, visszavonulás, magába fordulás, megalkuvás, mert az is kell. El kell engedni a rosszat, figyelni kell a szép dolgokat, s hagyni kell, hogy minden menjen a maga útján. Minden ember más, mindenki saját maga választja, vállalja sorsát, s ha mégsem elégedett sorsával, eseng Istenhez, mint ahogyan ő is tette, s kapott helyébe megnyugvást.
2952
bruxinelli - 2017. május 15. 06:23:33

Kedves Rita !
Köszönöm szeretettel teljes hozzászólásodat. A történet nem rólam szól, de ugyanolyan fontos nekem is az anya és gyermek közötti kapcsolatot mint Neked.
Üdvözlettel, Zsófia

2952
bruxinelli - 2017. május 11. 14:16:37

Köszönöm drága Viola, hogy benéztél és véleményezted írásom. Szeretettel, Zsófia

277
farkas viola - 2017. május 11. 09:24:22

Drága Zsófia!
Okos, bölcs írásod nagy szeretettel olvastam. Ez bizony, mindenkinek útmutató lehet a magába-nézéshez. Előbb-utóbb, mindannyian rájövünk hibáinkra.
Szeretettel gratulálok: Viola RoseHeartRose

2952
bruxinelli - 2017. május 10. 20:36:49

Drága Icu !

Nagyon örülök, hogy újból itt vagy és olvashatom szép írásaidat, értékes hozzászólásaidat.
A kiemelt rész a lényeg. Nagyon köszönöm , hogy megtaláltad , de ezt Te is tudtad, biztos vagyok benne.
Szeretettel ölellek, köszönöm, Zsófi.

524
BogIcu - 2017. május 09. 14:55:35

Drága Zsófim!

Érzéseimet írásaim alapján ismered ebben a témában, így csak kiemelnék néhány számomra fontos gondolatot írásodból:
"Az élet maga a küzdelem. El kell engedni a rosszat,figyelni kell a szép dolgokat.
Nem elég az akarat élni, hanem küzdeni az életért."

Nagy szeretettel olvastalak, ölellek: IcuRoseHeart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.