Horváthné S. Mária: Őszi levelek: Tizenharmadik történet (2018. szeptember)
Az élet úgy hozta, hogy Majának el kellett költöznie, no ez nem eset nehezére, a szerelem miatt, választott új hazát.
A Maldív-szigetekről bizonyára már mindenki hallott. Láthattuk már filmek vásznain, reklámokban, képek formájában az interneten.
A hatalmas szigetcsoport, az egyenlítő felett helyezkedik el. Itt tehát főként a trópusi éghajlat a domináns.
Majának eleinte ez gondot okozott, de mindenért kárpótolta kedvese, gyönyörű szeme, kedvessége, az ott lakók megfoghatatlan kedvessége.
S ahogy múltak a napok, egyre jobban megszokta a klímát.
A technika, lehetővé tette, hogy itthon maradt szeretteivel tudta tartani a kapcsolatot.
Az első sírással végződő beszélgetés az itthoni nyár végén történt. Szeptember utolsó napjaiban, kislánykora óta, mindig kirándulni mentek, a Dunakanyarhoz, ahol a vizet ölelő fák, levetették, a zöld ruhájukat s színpompás öltözékben ölelték a Dunát.
A kirándulás most is megtörtént, de nélküle. Csodás fotókkal árasztották el, s mennél tovább nézte a képeket, annál jobban zokogott, érezte a lába alatt zizegő avart, s kezében szorította a nem létező színes leveleket. Bizonyára rájöttél kedves olvasó, ez volt az első honvágy Maja életében. Kedvese nehezen tudta megnyugtatni, persze a szerelemnek hatalmas erejével sikerült.
Másnap kitalálták, hogyan lehetne ezen a fájdalmas érzésen segíteni.
Maja elkezdett festeni, lefestette a régi emlékek képeit, a hulló falevélről, a sárguló fákról, egyre szebb s szebb tájképeket festet s minden képen pompázott az őszi falevél.
Az ott lakok, akik idővel a barátai lettek, csodálták a színeket, s mindenkinek kellett egy kép.
Maja örömmel festette le az őszi leveleket, egyiken a barna, a másikon a piros, vagy a sárga falevélé volt a főszerep, de minden képnek azt a címet adta, hogy: őszi levelek.
5555
Maria HS - 2020. január 29. 20:38:36

Kedves Rita!
Köszönöm a látogatást, örültem Neked: Maria HS

6542
ritatothne - 2020. január 29. 08:47:03

Kedves Maria!

Örömmel olvastam az írásod. Nehéz lehet a honvágy, talán el se tudnám viselni. Soha nem költöztem el még a falunkból sem.

Szeretettel: RitaRose

5555
Maria HS - 2018. december 28. 09:54:25

Kedves Kata!
Örülök, hogy itt jártál, kicsit késve reagálok kedves szavaidra, de nagyon ritkán vagyok itt.

Lassan vége az évnek s most kívánok minden szépet 2019 évére.

4204
pathfinder - 2018. szeptember 25. 15:35:51

Kedves Tollforgató!
Nagyon élet-szagú lett az írásod! Hiszen ki tudja, a messzire szakadt hazánkfiában mi az az apróság, ami bizony előhozza a szülőföld iránti vágyakozást! És lám, sokszor a legapróbb, leghétköznapibb dolog az, ami ezt előhívja!
Szeretettel gratulálok:
Kata

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.