Kitti: Tévedések
A negyedik osztályba új fiú érkezett.Lakatos Karcsi, a kreol bőrű, borzas hajú fiú, aki különösen piszkos ruhájának bűzével kivívta az osztály ellenszenvét. Már az első nap kiközösítették.
- Büdös vagy. Menj innen! - vágták hozzá a szavakat.
A kisfiú nem szólt. a leghátsó padba ült és sóvárogva nézte az uzsonnázó társait. Megrettent, amikor Katka, a szőke kislány, leült mellé. Szemében a félelem lángja lobbant egy pillanatra és teste picit hátrébb vonaglott.
- Szia! Kéred az uzsim felét? - nyújtotta a vajaskenyeres párizsis szeletet a kisfiú felé.
Karcsi nem szólt. A meglepetés gyanakvássá érett az arcán. " Valami csel lehet ez"
Ám a kislány letette a kenyeret a fiú elé a padra.
- Edd meg nyugodtan. Neked adom.
Lassan nyúlt a kenyér felé. Először csak megérintette, majd hirtelen mozdulattal emelte a szájához. Hálás tekintettel nézte a kislányt és hatalmas falatokkal tömte magába a kenyeret.
Az osztály először megdöbbent, aztán csúfolni kezdték a két gyereket.
Katka fütyült rá. Megsímogatta a kisfiú fejét.
- Holnap is hozok neked. Jó?
- Jó - válaszolt a fiú.
Az osztály megúnta a skandálást :" Két szerelmes pár, mindig együtt jár..." és KLarcsit sem kezdték ki újra, egészen másnapig.
Másnap ugyanis Lakatos Karcsi, kopaszon jelent meg az osztályban. Többen is kitalálták, hogy talán tetves volt, és ezzel elindult az újabb támadás Karcsi ellen. Karcsika szótlanul tűrte, ült a hátsó padban, lehorgasztott fejjel.
- Hagyjátok békén! - Kiáltott fel Katka ahogy belépett, és az összes holmijával átült Karcsi mellé a hátsó padba Karcsi mellé.
- Ne törődj velük! Hallod? - Ölelte át a kisfiút. - Nézd! Hoztam neked uzsonnát is- és elé tette a textilszalvétába csomagolt vajas-szalámis zsömlét és egy sportszeletet. Nem értette miért fakadt sírva Karcsi. Vígasztalón símogatta a fiú kopasz fejét.
- Ne sírj! Majd én megvédelek! Nem kell törődni velük.
A kisfiú megnmyugodott, az osztály is visszavett a lenfdületből, amivel támadták újra és újra Lakatos Karcsit.
A tanítás végén Katka haza indult. Alig ért az utca sarkáig, amikor egy nála öt évvel idősebb cigánylány állt elé.
- Ebbe az iskolába jársz mi?- Biccentett az iskola felé.
Katka megijedt a támadó hagsúlytól. Igyekezett leplezni félelmét, ami egyre fokozódott, ahogy a lány beszélt.
- Negyedikes vagy, mi? A Karcsival jársz egy osztályba, igaz?
- Igen.
- A beledet kiontom, ha csak ránézel is! Megértetted? Elkapunk, ha ki mersz jönni az utcára! Világos?
Katka hátrálni kezdett.
- Leszúrlak az utcán, te ringyóivadék!
- Antónia! Ne bántsd!- Rohant oda Karcsi.- Őt ne bántsd! Hallod?
- Takarodj haza! Ne szólj bele! Az összeset kicsinálom!
- Őt ne! Őt ne!- Fakadt ki újra a kisfiú.
- Szaladj, Katka!- Kiáltott, és a nővére elé állt.- Őt nem engedem!
Katka szaladni kezdett, és hazáig futott. Tudta, hogy miért van ez a helyzet, mégis félt. Rettegett. Ilyen gorombán még soha nem beszélt vele senki. Félelemmel indult másnap is az iskolába, táskájában a plusz uzsonnával Karcsinak. Ám Lakatos Karcsi nem jelent meg az nap az iskolába, és nem ment másnap sem. Soha többet nem látta senki. Katka sem.
5396
Kitti - 2018. október 23. 10:14:58

Kedves Rita!
Örülök, hogy itt jártál, köszönöm!
A cím magáért beszél. A tévedés már ott elkezdődik, hogy a csoportba beeresztenek egy "idegen kultúrát". Ott folytatódik, hogy az általánosításba pont az lesz az áldozat, aki vétlen. Az általánosítás pedig roppant veszélyes. A gyermek eleve nem tehet arról, hogy hová születik, bár itt most nem is a kisfiú az igazi áldozat Vagy mégis? Hiszen Karcsi végül a legrosszabb helyzetbe kerül, mert még az az egy szem "más" barátja sem marad, a taníttatása pedig elsilányul.

5396
Kitti - 2018. október 23. 10:08:13

Kedves Klári!
Köszönöm, hogy olvastál!
Nem gondolnám, hogy lenne megoldása, hacsak nem választják szét az első évekre a gyerekeket. Az integráció nem működik így. Ez épp olyan, mintha úszni nem tudókat dobálnának a mély vízbe...
A kimenteni igyekvők is belefulladhatnak.
Meg kell tanulni úszni ahhoz, hogy vízbe engedjük a lubickolókat. Smile

6081
varonklari - 2018. október 23. 08:13:17

Kedves Kitti!
Ha egy olyan iskolában tanítunk, ahol "kreol bőrű" gyerekek is vannak, bizony nagyon gyakran szembesülünk hasonló problémákkal. Ahol én tanítok, ott az iskolánk több, mint fele roma származású. Keressük a megoldásokat!
Történeted felidézett bennem, egy hasonló esetet, csak kicsit másképp végződött.
Írásodhoz gratulálok!
Szeretettel: KláriRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.