Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Tóth Györgyné: Koma a fán
Élt két házaspár, akik közül az asszonyok már gyerekkoruk óta úgy nőttel fel mint a testvérek a szüleik is jó barátságban éltek. Tilda az idősebb férjhez ment, férje jó pár évvel, fiatalabb volt, született három gyerek. Helga egy szemre való ifju hölgy az ő párja a fővárosban az építőiparban dolgozott, hétvégeken járt haza, két kislányuk született.
Olyan mély volt a barátság, hogy még komasággal is megerősítették, egymás gyerekeit kereszteltették, sok időt töltöttek együtt, vasárnaponként összejöttek, kirándulni jártak, úgy tűnt minden rendben. Éltek, mint egy nagycsalád, amíg a barátság pokolba nem torkollott. Helga a hétvégi férjével, a két kislánnyal a szüleinél lakott, amíg a házuk elkészül, ami a komákkal szemközti telken épült.
Akkor még nem volt vezetékes víz, így az udvaron lévő kerekes kútból hordták a vizet, ha késő este Helga ment a kútra valami szokatlan madár füttyöt hallott az udvar középen álló cseresznyefáról, ha bement a szobába a nyitott ablakon behallatszott a hang. Becsukta az ablakot, hogy ne hallja, már szólt az anyjának, húgának kérdezte, őket is miféle madár lehet? Ök. nem hallottak semmit.
Sötétedés után kisem mert menni, el sem tudta kepzelni miféle jószág fütyül a fán, hiszen csak ő hallotta. A hétvégen hazatérő férjének is elmondta, de ő sem hallott semmit, már kezdték kétségbe vonni normális elmeállapotát. A család megállapította, hogy hallucinál nincs a fán semmi! Egy nyári estén fény kiderült az igazságra, délután esett az eső, igy az éjszaka vizesen találta a cseresznyefa kérgét.
Helga bement a szobába lefekvéshez készült elkezdett vetkőzni, majd odalépett az ablakhoz, ami a cseresznyefára nézett, hogy becsukja. A fán szólt az éjszakai madár, mikor hiztelen elhalt a madárdal, nagy zuhanás, ordítás, nagyon megijedt, halálra rémülten kiszólt,
- Ki van ott?- már az anyja es a húga is ugrottak ki az agyból.
Megszólalt a koma.
- Komaasszony ne ijedj meg csak én vagyok. - mondta jajgatás közben.
Hogy került oda? Fölmászott esténként a fára, ahonnan jól belátott Helga szobájába abban a reményben fütyörészett, hogy talán észreveszi és az éj leple alatt behívja.
Gyakran akadt valami fontos dolga, hogy el kellett menni hazulról, felesége sajnálta is ezért. Nem lett volna semmi baj ha nem vizes a fakéreg, nem csúszik meg, akkor nem esik le, vagy a látványtól bénult le és hullott a földre mint egy túlérett gyümölcs.
Nem jól sikerült a leszállás, a vállára esett, ami eltört a térde is sérült, azért valahogy haza botorkált, feleségének elmesélte részletesen, hogy hazafele menet, hogyan botlott meg a sötétben, még az út menti árokba is beleesett. Asszonya sajnálta, ápolta, borogatta reggelig a sérüléseit, majd orvoshoz kiérte, röntgenezték, gipszelték, valahogy hazasántikált, mert a térde is nagyon fájt, ami megrándult.
Mire haza értek Helga már ott volt és elmondta a sajnálkozó feleségnek, hogyan is történt az az árokba botlás. Az asszony éktelen haragra gerjedt.
- Hogy mered így megrágalmazni az én uramat?
Helga kitartott állítása mellett, ugyanis tanúsíthatta az anyja a húga, hogy úgy történt minden, ahogy elmondta. Akkor hangot váltott Tilda.
- Te ócska céda, Te cafka! Te vagy a bűnös az én tisztességes uramat odacsalogattad, miattad esett le a fáról. - Szinte magánkívül kiabált - A szemem elé ne kerülj többet, A gyerekeimnek sem vagy a keresztanyja!
Az asszonyok közt sírig tartó harag volt, a férj feleség látszólagos békességben-boldogságban éltek halálukig.
Arról nem tudni a férj hányszor "botlott" az árokba, hány fát mászott meg, hány szépasszony ablakán leskelődött abban reménykedve, hogy behívjak? A feleség nem látott, nem hallott semmit, ami imádott férje hűségét kérdőjelezte volna meg.
A szerelem vakká tesz?
6081
varonklari - 2019. március 05. 05:32:06

Kedves Magdi!
Csoda egy madár volt Helga komája. Tilda pedig a legjobb védekezés a támadás szindromájával nem biztos hogy elérte a célját. Mert ugye, aki egyszer megtanult fütyülni,.soha nem felejti!
Szeretettel gratulálok:Klári

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.