Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Éva Kuslits: Szösszenet
Az őszi levelek morcosan zizegnek. Sárga, barna, színbe öltöztetik a tájat, titkokat mesélve egymásnak. Zsuzsi a szobában pihen. A lágy szellő simogatása kívül maradt. Hajfürtjei erre-arra szálltak, most szétterülnek a kikeményített párnán.

Lázrózsái virítanak pirosló arcán. - Tüdőgyulladás, mondta az orvos. Szigorú
ágyban fekvés. Évekkel ezelőtt történt már ilyen, mikor a faluból költöztek a
rideg nagyvárosba fel. Vagonba utazunk, mondták. Száguldott is a vonat az
állatok kiszűrődő hangjával kísérve. A hideg hűséges volt, végig velük tartott. A tűzhelyen tea gőzölgött a fedő rajta ejtőernyőzött. Megfázott. Tüzes teste kívánta a jeget. Törte is az ablakból szorgalmasan le. A jégvirágok nem haragudtak érte a Papa fenekelte el mérgében.

Most a fény árnyéka köti le, különös alakzatot vesznek fel. Az utcai hangulat
még benne van. A fák oly furcsák voltak az úton talán imbolyogtak? Őt a hideg
rázta, mint régen a téli havazásban.

Apja is érezte a világ mozgását, a pálinka áldott jó hatását. A lépcsők úgy összefolytak az emeletre jutva. Ismerős illatot hozott, ilyenkor a harag is vele
tartott.Néha nehéz volt, remegtek is sokszor a ház előtt. Az esti fényben a csillagos ég mindent látott. Kutya csapódott még hozzájuk. A tücsök hangja szépen ciripelt, a megnyugvást segítve.

Mi a csudát keresel itthon? A borvirágos alak, kezében az elmaradhatatlan üveg. -Beteg vagyok, úgy köhögök. Húzza a gyermek magára a kockás takarót.
-Lusta vagy mint a föld? Hangzik kegyetlenül, s látni dülöngél az ágy előtt.
A szavak ismerősek, igazságtalanok voltak és többször több szólamban szóltak.
Balázs alig lát, mondandójára ráteszi a koronát.
- Akkor virágot, koszorút hozunk, szépen felravatalozunk! Ember hallod ezt,
tudod mit teszel? A tűz lángja is kialszik tőle. A lány kitágult szemekkel mered
rá. Lelkében e kép előáll. A halálfélelem ver tanyát. Az ittas ember a szavak súlyát nem érzi, a mámor az eszét is elveszi.

Az anya jelenik meg az ajtóban, mérges arccal. - Beszélsz te össze-vissza.
S a beteget csendben takargatja.

Annak szeméből könny csorog. Ugye meggyógyulok? Igen szentem mondja nagy szeretettel.


2019.03.17.
Kuslits Éva
6542
ritatothne - 2020. január 21. 15:00:30

Kedves Éva!

Még olvasni is fájdalmas volt. Hogy mondhat egy szülő ilyent a gyerekének, hogy szépen felravatalozzák? Iszonyú.

Szeretettel: RitaRose

3654
deva - 2019. március 24. 09:11:52

Évi! Megérintett a történet. Igaz ilyenben nem volt részem szerencsémre, de el tudom képzelni és együttérző szívem talán meg is bocsájt az alkoholistának. Vajon miért jutott idáig?! Szeretettel olvastalak. ÉvaHeart

5990
csillag54 - 2019. március 23. 10:33:49

Kedves Éva!

Olyan történetet írtál le, amit még leírni is nehéz lehetett, hisz a valóság közelébe jársz. De valóságnak is megfelel, elképzelhető. A részeg nem tudja kontrollálni önmagát.Rose

Gratulálok.

Ági

6191
Magdolna43 - 2019. március 19. 15:22:43

Kedves Éva!
Együttérzéssel olvastam írásod! Szerencsétlen anya és lány, a tüdőgyulladásból, meg fog gyógyúlni a gyerek, de az alkohol okozta sebei sokkal nenezebben gyógyulnak.
Szeretettel gretulálok,
Magdi&

6081
varonklari - 2019. március 19. 10:09:42

Kedves Éva!
Egy borvirágos alak, aki szándékosan őrült és az alkohol, ami másik személyiséget kölcsönöz neki nagyon megrázó.Gyógyulás? - a lázból ki lehet gyógyulni, de a többivel mi lesz?
Szeretettel gratulálok: KláriRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.