Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

csomor henriett: Hetvenmillió apropóján
Kéthete hallottam a rádióban, valaki hetvenmilliót nyert a lottón. "Azta!" - mondja anya, hirtelen azt se tudná, mit kezdjen ennyi pénzzel.
Hülyeség tombolt az agyamban, feldobtam a régi témát, amit kora reggelenként vitattunk meg az autóban, míg dolgozni jártunk. Számtalanszor láttam az autókereskedésnél egy hajót, hogy hogy kerülhetett oda, nem tudom. "Anya, nem vennéd meg nekem azt hajót?" - kérdeztem. "Valahogy le is kéne juttatni a Balatonra!" - mondtam. "Persze kislányom megveszem, s el is szállíttatom!"
Pár nappal később hazafelé tartva, megint formában voltam, s megkérdeztem anyát: "Te anya, hogyhogy itt áll még a hajóm, már rég a Balaton hűs vízében kéne ringatóznia." Jajj!" - hát kezdte nevetve, "megint elfelejtették elvinni, na majd holnap rájuk telefonálok." Fantáziánk útján szárnyaltunk, valahányszor úton voltunk.
"Anya, te mit csinálnál ennyi pénzzel, ha öledbe hullana?" "Hirtelen nem is tudom kislányom." Nyughatatlan szabadságvágyam, nem hagy nyugodni: "S a quvadomat sem kaphatnám meg, anya? Úgy vágyom rá!"
"Szó se róla vad motorosom, neked nem jár quvad, mert fának mennél, s azt nem engedem!"
"Jaj anya, te milyen vagy, nem engedsz még gondolatban se tekeregni a nagy világba. Pedig vinnélek magammal, mert úgy szeretlek anya."
"Na és te? Mire költenéd a pénzt?" - kérdezte.
Nagyon komoly lettem, nehéz volt róla beszélnem, mert mindkettő szívemnek vágya. Megpróbáltam könnyek nélkül beszélni róla.
"A rák ellenszerét szeretném kikutattatni, hogy a szenvedő betegek még évekig éljenek fájdalom nélkül családjaik körében. A másik kutatási célom, vakoknak fejlesztetnék egy eszközt, amelynek segítségével önállóan, s mégis biztonságosan tudnának közlekedni."
"Henikém, erre nem is lenne elég a pénzed."
"Ne hidd anya, hogy erre nem gondoltam. Biztosítanám a pénzt a kutatásokra, ugyanis lenne egy lovardám Balatonon, ott is élnénk a partközelben, hogy könnyen le tudjak menni a kéklő, fodrozódó tóhoz."
"Vennék neked egy speciális autót, hátul be tudnál szállni tolókocsival. Alkalmaznék hozzá egy sofőrt, hogy szabadon mehess kedvedre."
"Köszönöm édesanyám."
Csak egy reggeli eszmecsere futtatás volt, forró gőzölgő kávé mellett.
Milyen szép lenne, ha megvalósíthatnám gondolataimat.
2019. Május 20.
5772
Saranghe - 2019. május 30. 17:06:21

Kedves Henriett!

Igazán megható a történeted, főleg a benne rejlő jóságos szív! Bárcsak, akik megtehetnék, ők is így gondolkodnának.

Szeretettel olvastalak: Rose

Kata

6191
Magdolna43 - 2019. május 29. 10:40:32

Kedves Henriett!
Kívánom, hogy még nagyon sokáig álmozz és részesits abban az örömben, bennünket hogy olvashassuk írásaidat.
Sok szeretettel,
Magdi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.