Tóth Györgyné: Az Ötpöttyös esete a szentjánosbogarakkal
Ahol a vadvirágos rét és a nagyerdő találkozott állt egy óriás tölgyfa, fölé magasodott az erdő összes fájának. A törzse olyan vastag volt, hogy aki megpróbálta körbesétálni elfáradt mire körbe ért Az ágai akkorák voltak, mint egy egy nagy fa. Mióta állt ott nem tudta senki, a többi fák is úgy emlékeztek rá, hogy amikor ők kikeltek már akkor ilyen hatalmas és öreg volt.
Az ágai közt volt egy két odú, abban laktak a katicabogarak, a nagyobbakat mókusok birtokolták, több család elfért benn, a faóriás örömmel adott szállást nekik, mert cserébe ápolták a lombját , összeszedték a levéltetveket. Örült a lelke mikor a kis mókusok szaladgáltak ágain.
Az egyik ilyen odúban élt a kis Ötpöttyös katicabogár a családjával, mama, papa, testvérek, nagybácsik, nagynénik, éltek boldogan mindannyian, csak a kis Ötpöttyös volt szomorú, mert mindenki őt csúfolta. Volt aki járt iskolába megtanult számolni és észrevette, hogy csak öt pöttye van,
Attól kezdve mindenki őt nevette, gúnyolódva kérdezték,
- Hova lett két pöttyöd? Elvesztetted, mert olyan kelekótya vagy, hogy még arra sem tudtál vigyázni.
Nagyon szomorúan teltek napjai, ha a réten szálldosott mindig a pöttyeit kereste, virágról virágra repült, kérdezgette a hajlongó fűszálakat, hangyákat.
- Nem láttatok erre kószálni két fekete pöttyöt? Sehol sem találom őket, most mindenki kinevet, engem gúnyol.
- Semmi féle pöttyöket sem láttunk - integettek, közben ők is jót nevettek.
Addig szálldosott ide oda, hogy egyre messzebbre került a nagy tölgyfától, mikor észrevette, hogy kezd sötétedni, eszébe jutott mit mondott Katica mama.
- Mindig a nagy jegenyefát figyeljétek, mikor az árnyékának a csúcsa eléri a csipkebokrot induljatok haza, mert gyorsan besötétedik.
Már késő volt, már nem látta sem az árnyékot, sem a nagy erdőt. Halkan sírdogált egy lapu levélen, mikor felébredtek a szentjánosbogarak akik a levél alján töltötték a napot, meglepődve kérdezték.
- Miért sírsz kis katicabogárka?
- Hogyne sírnék! Nem találok haza, nem látok a sötétben. - mondta zokogva.
- Ne félj majd mi haza segítünk téged, bekapcsoljuk a lámpáinkat és világítunk, csak repülj utánunk.
Szerencsésen hazaért Ötpöttyös.
- Köszönöm szépen a segítségeteket! - gondolta majd csendben beoson, úgysem hiányzik senkinek.
Katica mama éppen lefekvéshez készítette a lurkókat, mikor észrevette, hogy a legféltetteb csemetéje hiányzik, már nagyon szomorú volt, mikor távoli apró fényeket túüntek fel. Mikor közel értek látta, hogy a kis szeleburdit kísérik haza a szentjánosbogarak, aki nagyon szomorú. Kérdezgetni kezdte.
- Mi bajod kicsikém? Miért maradtál el a testvéreidtől?
Nem válaszolt, helyette a testvérei nagy nevetgélés közben mondták el hogy mi történt.
- Olyan buta, hogy egész nap a pöttyeit kereste, azért késett el - mondták nevetve.
Most már az sem zavarta őket, hogy mamájuk hallja, kórusban mondták.
- Ötpöttyös, Ötpöttyös elvesztettél két pöttyöt!
Katica mama vetett véget a vígságnak, nagyon megsajnálta kicsikéjét.
- Szégyelljétek magatokat! Kicsúfoljátok a testvéreteket, csak azért, mert nem ugyanolyan mint ti? Meg ne halljam többet, hogy ki gúnyoljátok. Senki nem tehet arról, hogy milyennek született, úgy kell szeretni amilyen, nektek is fájna ha kinevetnének benneteket.
Elcsendesült az odú, elaludt a katicabogár család.
6191
Magdolna43 - 2019. július 28. 21:32:52

Szia Kankalin!
Köszönöm, hogy olvastad mesémet,
Szeretettel,
Magdi

6208
Kankalin - 2019. július 28. 06:03:30

Szia Magdi! Smile

Jól áll neked a mesélés. Smile
Örömmel olvastam kedves történetedet. Smile Rose Heart

Szeretettel: Kankalin

6191
Magdolna43 - 2019. július 06. 18:07:38

Kedves Szabolcs!
Köszönöm szépen megtisztelő látogatásodat , örülök, hogy elnyerte tetszésedet mindkét mesém.
Az unokámnak meséltem egykor, mikor kérte, hogy meséljek a katicabogarakról, vagy a sárga tulipánról.
Üdv. Magdi

2720
bigeszab - 2019. július 06. 15:22:19

Kedves Magdolna!
"Senki nem tehet arról, hogy milyennek született, úgy kell szeretni amilyen,"
Szép gondolattal fejezted be a kedves mesédet!
Üdv: Szabolcs

6191
Magdolna43 - 2019. június 12. 19:48:54

Kedves Magdi!
Szeretettel köszönöm figyelmedet es örülök, hogy tetszett a kis kalicabogaras mesém.
Üdv. Magdi

1403
titanil - 2019. június 12. 16:30:12

Kedves Magdi!
Nagyon aranyos mesét írtál, és én igazán megsajnáltam a kis ötpöttyöst, megértem a szomorúságát, hogy Ő más, mint a többi.
Sok szeretettel olvastalak. Magdi Rose

6191
Magdolna43 - 2019. június 08. 19:00:13

Kedves Babu!
Sajnos valahogy igy van minden közösségben, hogy ha egy lény más mint a társai azt nem szívesen fogadják be.
Köszönöm, hogy olvastál, kedves szavaidat és gratulaciódat.
Sok szeretettel,
Magdi

6191
Magdolna43 - 2019. június 08. 18:54:46

Kedves Klári!
Köszönöm, hogy olvastad mesémet és a kedves gratulációdat.
Sok szeretettel,
Magdi

6081
varonklari - 2019. június 08. 14:01:50

Kedves Magdi! Szeretettel olvastalak és gratulálok remek mesédhez: KláriRose

5548
babumargareta - 2019. június 08. 13:05:40

Kedves Magdolna!
Nagyon tetszett ez a szépséges meséd az "Ötpöttyös"
katicabogárról! Kedves írásodat szeretettel olvastam mikozben
sajnáltam a kis butuska katicabogarat!
Természeti adottság ! Vannak ilyen esetek amikor nem
egyformák a kis teremtények!Heart
Gratulálok szeretettel....Babu

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.