Siposné Marica: Kegyelmi állapot
Agydaganat. A gondolat is szörnyű. Fiatal korában, úgy harminc-negyven körül iszonyú fejfájásai voltak.
Ilyenkor azt mondta, agydaganata van.

2014. január végén szédülés, beszédzavar, kórház.
Akkor még senki nem gondolta, hogy ilyen nagy a baj.
Agydaganat. Ő nem hiszi el, mert nehéz elhinni.
Én meg csak sírok hajnalban, amikor nem látja, mert nem lehet nem sírni.

Ötven éve együtt, egymás gondolatát kitalálva, boldogan.
Szerettük, szeretjük egymást nagyon.
Most még jobban, mint valaha. Görcsösen szorítjuk egymás kezét. Úgy ölel, mint még soha.
Reggelente dudorászva, jókedvűen ébred. Boldog. Tudja, hogy beteg. Mégis. Ez a kegyelem, a kegyelmi állapot.
Érezni, nemsokára menni kell... és mégis.
Betegsége után pár nappal megtért. Közel engedte magához az Urat. Tőle van ez a kegyelem.

Édes jó Istenem! Adj Néki még egy kis időt, had szeressem még!

2014.augusztus 17. Siposné Marica
277
farkas viola - 2019. szeptember 12. 11:39:50

KEDVES MARICA!
Mindenféle betegség iszonyú és elviselhetetlen és ami, egy életen át tart, még borzasztóbb! Csak az jut eszembe, hogy nem lehetett volna már fiatalon segíteni rajta? Persze, könnyű okoskodni.
Gyógyulást kívánok és további boldog életet szeretettel: Viola RoseHeart

6482
rozsa koncz - 2019. szeptember 10. 09:17:16

Drága Marica!
Sír a szívem miközben olvasom történeted. Kitartást kívánok a nehéz, hosszú úthoz. Imára kulcsolom kezem értetek. RózsaHeartRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.