Koncz Rózsa: Igaz barátság
Vajon hány igaz barátja lehet egy embernek? Szerintem egy. Nekem legalább is egy van.
Tíz évesek voltunk, amikor a szomszédba költöztek, örültem, hogy végre lesznek velem egykorú lányok az utcánkban.
Már nem emlékszem rá, hogyan is kezdődött. Csak arra, hogy minél többet „lógtunk” együtt, annál jobban éreztük, hogy igaz barátság van kialakulóban.
Iskolai szünetben dolgozni jártunk, alma, paradicsom, barack szedés. Élmény volt a munka, és alkalom egymás megismerésére. Sok mindenben eltért véleményünk, de úgy gondoltuk, hogy az nem baj. Több szem többet lát. Kitárult előttünk a világ. Ha egy filmet, könyvet, zenét, megvitathattunk. Megismertük egymás szokásait és elfogadtuk, figyelmesen támogattuk egymást, céljaink elérésében. Tanultunk, dolgoztunk, gyerekeket szültünk, soha nem feledkeztünk meg egymásról. Végigbarátkoztuk az egész eddigi életünket. Ami a legfontosabb, hogy mindig és minden helyzetben önmagunk lehettünk. Bátran kimondhattunk véleményünket. Soha nem haragudtunk egymásra.
„Ne menj előttem, mert lehet, hogy nem tudsz követni.
Ne gyere mögém, mert lehet, hogy nem tudlak vezetni.
Gyere mellém és légy a barátom.”
Ez az idézet, ami vezérelt minket ezen a hosszú úton, amit megtettünk. A barátság szent dolog számunkra.
Hogy milyen egy igaz barát?
Akinek mindig mellettem érzem jelenlétét. Sokszor gondoltam rá, bizonyos helyzetekben vajon ő mit tenne helyemben? Örömről, bánatról, sikerről, bukásról, Őszintén beszélhetünk egymással.
A felém történő megértő képessége, az empátiája, támogató emberi viszonya figyelmessége, a megbocsájtása, nekem örök hálát jelent. Sorolhatnám, mennyi nagyszerű emberi tulajdonsággal van megáldva. Természetesen, ez oda vissza így működik. Milyen érdekes, nem is kerestük mások barátságát. Önző módon, mindig egymásra figyeltünk. Úgy gondolom, nekem ez jelenti az igazi barátságot.
Ilyen igaz barát a legnagyobb kincs.
Akkor is ott van és jön, ha más elmegy...
Nagyon szerencsés ember vagyok, hiszen nekem van egy szem ilyen barátnőm.
Nála töltöttem pár napot. Feltöltődtem, minden bánatomról megfeledkeztem ezekben a napokban.
Mert ő olyan barát, aki a kezemet fogja, és a szívem simogatja.
Köszönöm kedves barátnőm, hogy több mint fél évszázada TE megmaradtál nekem.
6542
ritatothne - 2019. október 04. 15:41:38

Kedves Rózsa!

Azt gondoltam, hogy csak én vagyok olyan önző, aki egy barátnőt akar, úgy, hogy neki se legyen más. "nem is kerestük mások barátságát. Önző módon, mindig egymásra figyeltünk. Úgy gondolom, nekem ez jelenti az igazi barátságot." Egyetértek Veled. Nekem ez nem jött össze, mert bár a barátnőm ha együtt voltunk csak velem volt, de minden más helyen is volt neki barátnője és soha nem volt olyan őszinte, nyílt, mint ahogy szerettem volna. Most már mindegy. Nekem is vannak kedves ismerőseim, akikre ebben-abban számíthatok, de igaz barátnőm az nincs.

Szeretettel: RitaRose

6482
rozsa koncz - 2019. október 02. 17:18:45

Szia Kankalin!
Köszönöm szépen, hogy nálam jártál.
Ölellek szeretettel RózsaHeartRose

6208
Kankalin - 2019. október 02. 05:52:14

Szia Rózsa! Smile

Felemelő volt olvasni ezt a történetedet. Valóban szerencsés vagy, hogy ilyen mély barátságot ápoltok, méghozzá hosszú évtizedek óta.
Azt hiszem, ez olyan ritka kincs, amit kevesen tudhatnak magukénak. Ahhoz éppen azok a tulajdonságok szükségesek, amelyekről beszámoltál. Egymás elfogadása és néha lemondás is, ami még nemesebbé tesz baráti és minden más kapcsolatot.
Nagyon tetszett ez az írásod, köszönöm, hogy olvashattam. Smile Rose Heart

Szeretettel: Kankalin

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.