Hornyák Jánosné: Karácsonyi történet: Ötödik történet: Gyermekkorom szép karácsonya (2019. december)
A tél fehér köntösbe öltöztette kicsiny gyermekkori falumat. Mindenfelé ezüst hó csillant. December fagyos csizmácskái kopogtak. Még talán a csillagok is reszkettek a hidegben. A havas, jeges utcákon lóhúzta hatalmas szánok csúsztak. Kedves csilingelésük törte meg a tél csendjét. Siető emberek talpa alatt ropogott a kemény hó. Mégis, mégis a szívekben melegség honolt.
- Nemsokára jön a Jézuska - szólt kedvesen édesanyám. Mit kérsz tőle?
S én csendben leültem a szobában, elővettem egy hófehér lapot, olyan szép fehéret, mint kinn a hó. S rajzolni kezdtem. Rajzoltam egy karácsonyfát tele színes égőkkel, gömbökkel. Aztán a fa alá egy babát. Volt már több babám is, de vágytam még egy csodálatos, alvó babára. Szinte egész délutánt kitöltötte az én remekművem elkészítése. Mindig csinosítottam valamit a rajzomon, s végül betettem az ablakba, hogy a Jézuska majd elvihesse. Boldogan feküdtem le, már lelki szemeim előtt láttam is az új csodálatosan szép babámat. Reggel a tél jégvirágokat kreált az ablaküvegre. Odaszaladtam, s a levél még mindig az ablakpárkányon feküdt. Sírni kezdtem.
- Nem vitte el a Jézuska a levelem- szipogtam.
- Ugyan már, ne sírj! - vigasztalt édesanyám. - Tudod, a Jézuskának sokan írnak, s még nem volt ideje a te lapodat elvinni.
Eltelt még egy nap, s mikor az este szétterítette fekete palástját, újra álomra hajtottam fejemet. Nem igazán tudtam aludni, vártam, hogy jön a Jézuska a levélért. Talán észrevehetem, ha nem alszom el. De bizony, az ablakon bekacsintó csillagok nézésébe egyszer csak belefáradtam. Reggel, mikor az éj fátyla szertefoszlott, szaladtam újra az ablakhoz.
- Nincs már itt a levél!- kiáltottam boldogan.
- No, most már akkor nagyon jónak kell lenned! - szólt édesapám.
Elérkezett a várva várt Szenteste. Sürgött-forgott a család a konyhában. Mindenki igyekezett segíteni a házi munkában.
- Megjött a Jézuska!- kiáltottam hatalmas örömmel, mikor meghallottam a kis csengőszót.
A család minden tagja ünneplőbe öltöztette szívét, lelkét. A szobában énekeltük a Mennyből az angyalt, de persze fürkésző szemeimmel a babámat kerestem. Nem találtam sehol. Kezeinket imára kulcsolva még egy Miatyánkot is elrebegtünk, de én már szinte minden pontját a szobának átpásztáztam ez alatt. Hol lehet a babám? Láttam sok szép dolgot a fa alatt, testvéreim fiús dolgait fel is fedeztem. Feküdt egy hatalmas doboz is a földön, melyre csak éppen rápillantottam, gondolván, hogy ez bizonyára szülőknek szánt ajándék.
- Bontsd ki kislányom!- mondta édesanyám.
- Én? Ezt? - lassan, komótosan bontogattam.
Ugyan mit érdekel engem egy új használati tárgy! De, hopp! A szívem majd kiugrott a helyéről. Egy hatalmas baba! Ilyet még addig nem is láttam. Meseszép rózsaszín ruhában, kezét hívogatóan felém tárta. Ölembe kaptam, s láttam, hogy a behunyt szemeit hatalmasra nyitja. Csodás alvó baba volt. Engem olyan büszkeség és boldogság töltött el, hogy azt kimondani nem lehet.
Eltelt azóta pontosan ötvenkettő karácsony. Ha hiszed, ha nem, ez a baba, még mindig megvan. Ő igen, de szüleim már az Örök Karácsonyban ünnepelnek. Tünde babám, mert így neveztem akkor el, visszahozza a gyermekkori karácsonyok melegségét. Visszahozza drága szüleim arcát, tekintetét. Azóta sok-sok gyertya elégett, de szívemben még most is világít a gyermekkorom ünnepi fénye. Hiszem, hogy ezek a fények továbbélnek és melegítenek. Újra és újra Karácsony-tündér megsuhintja varázspálcáját a Föld felett, s minden szebb és békésebb lesz. Jó lenne, ha ezek a fények az ünnep elmúltával sem röppennének ki szívünkből. Milyen csodálatos is a Karácsony! A szürke, unott hétköznapokba fényt varázsol. Valahogy úgy képzelem el, mint amikor villamosra, autóbuszra szállunk, az emberek közömbösen, érzéketlen arccal néznek egymásra, néznek ki az ablakon. Aztán felszáll egy édesanya a gyermekével, s csodák csodája a fagyos tekintetek felengednek, még mosoly is születik az ajkakon. A gyermek beszél, kérdez, szeretetet sugároz. Hát Karácsonykor, a megszületett kisded Jézus hoz mosolyt, békét a megfáradt embereknek, akik e Földön utazunk. Ránk borítja csodás takaróját, körénk szövi az emlékek hálóját. Ilyenkor kirajzolódnak elvesztett szeretteink arcvonásai. Édesapám mindig érzékeltette, hogy igazán akkor kezdődik a mi dolgunk, amikor elhalványodnak a karácsonyi fények, amikor elcsendesednek az angyalok. A mi feladatunk, hogy a hétköznapokban is tudjunk vigasztalni szomorkodókat, tudjunk betegeket gyógyítani, elesetteket felemelni.
Most megfogom Tünde babám kezét, s a meghatottság, az emlékezés ködfátyolán keresztül üzenem mindenkinek: Áldott, békés Karácsonyt!
6142
BoldogCsisz - 2020. január 20. 15:17:57

Kedves Éva!
Köszönöm kedves szavaidat! Vigyázz ám a macikára!
Üdv: MarikaRose

6643
szikra60 - 2020. január 20. 12:07:56

Kedves Marika! Szeretettel olvastam írásod, annál is inkább, mert nekem mackóm van, "aki" 51 éves. Gratulálok nyereményedhez! ÉvaRose

6142
BoldogCsisz - 2020. január 19. 17:04:48

Kedves Rita és Kitti!
Köszönöm szépen gratulációtokat!RoseRose

5396
Kitti - 2020. január 18. 20:53:25

Tünde babához és a nyereményhez is gratulálok!Rose

6542
ritatothne - 2020. január 18. 20:16:17

Sok szeretettel gratulálok a nyereményhez.

RitaRose

6142
BoldogCsisz - 2019. december 06. 15:22:06

Kedves Hajnalka!
Nagyon köszönöm a csodásan megfogalmazott hozzászólásodat.
Szeretettel: Marika

6142
BoldogCsisz - 2019. december 06. 15:20:40

Kedves Rita!
Köszönöm kedves szavaidat. Bizony ma sok gyerek nem is értékeli az ajándékokat.
Szeretettel: Marika

6653
pepa24 - 2019. december 05. 01:19:10

Olyan szép ez a történet, mint egy gyönyörű karácsonyi dísz, amit a fára kell tenni: fényes, ragyogó gömb, amiben ott tükröződik a díszítő arca is. Örömmel olvastam.

6542
ritatothne - 2019. december 02. 17:06:25

Nagyon szép történet volt, örömmel olvastam. Aki minden áldott nap kap valamit az nehezen tud visszaemlékezni arra, hogy mit kapott karácsonyra, de akinek az ajándékra várnia kell, az igen. Ezért van az, hogy az egykori szegény családok gyermekei még felnőtt, sőt idősebb korban is pontosan és részletesen tudnak számot adni az egykori karácsonyi hangulatról, ajándékokról.

Szeretettel: RitaIn Love

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.