Tóth Lászlóné: Kínálás
Márta a hatvanas évek közepén ment férjhez és másfél évre rá megszületett első gyermeke. Korábban volt egy rövid ideig tartó budapesti munkahelye, de kislánya születése után szeretett volna helyben dolgozni. Bár többszöri utánjárásra, de végül csak sikerült elhelyezkednie a községben levő egyetlen vállalatnál, ami a szülői háztól mindössze tíz percnyire volt.

Adminisztrátori munkakörbe vették fel, de elvárás volt, a gyors- és gépíró iskola elvégzése. Jeles eredménnyel végzett az akkor már meglévő két gyermek mellett.

Voltak különböző összejövetelek, rendezvények, melyeket a vállalati klubhelyiségben tartottak, de a kisebb csoportban ünneplők is - csak a közvetlen munkatársak - lehetőséget kaptak arra, hogy munkaidő után az irodában, műhelyben, esetleg az ebédlőben jöhessenek össze, mivel akkoriban az adott területen dolgozók megtartották a névnapokat, elbúcsúztatták a nyugdíjba menőket, előszilveszter formájában megünnepelték az év utolsó munkanapját, stb. Ünneplésre mindig lehetett alkalmat találni, melyek jól összekovácsolták a közösséget.

A történet idején Márta a gazdasági igazgató titkárnőjeként látta el feladatait. Főnöke megkövetelte a munkát és nagyon szigorú volt, de az asszony ezt nem bánta, sőt kifejezetten örült neki, mert szerette a kihívásokat, fontos volt számára, hogy jó munkaerőnek tartsák. Vinni akarta valamire, már csak azért is, mert időközben elváltak, így családfenntartó lett. Főállású munkája mellett társadalmi funkciókat is betöltött. Ha kellett korábban ment be és később jött haza. Fontos volt számára az elismerés, az, hogy megbízható, jó munkaerőnek tartsák.

Főnökét is köszönteni akarta az a néhány vezető, aki a közvetlen irányítása alá tartozott, de Márta is - mint a főnök titkárnője - benne volt a szervezésben és az ajándékozásban is.

Ebben a kis körben hatan jöttek össze. Bementek a főnök szobájába, átadták az ajándékot, majd helyet foglaltak. Márti behozta a poharakat, a főnök pedig körbe kérdezte az ünneplőket:
- Terike mit bonthatok fel, van Konyak, Hubertus, Vodka, Cherry Brandy vagy Tokaji aszú.
- Nekem jó lesz a konyak.
- Vilma?
- Nekem is.
- Gréti?
- Én is a konyakra szavazok.
- Ilonka?
- Feri már volt szerencsém megtapasztalni, hogy milyen fenomenális a konyakod, ha lehet, akkor maradnék én is a mellett.
- Kati?
- Természetesen konyak.
Márta már épp ott tartott, hogy utolsóként a sorban nyilatkozzon arról, hogy ő Cherryt kér, de őt nem kérdezték.

A főnök kezdte kitölteni a konyakot, mikor az asszony megszólalt: Varga elvtárs engem nem kérdezett meg, hogy mit szeretnék.

Nem kérdeztem, nem kérdeztem. Azt iszik, amit a többiek - mondta nevetve.

Koccintottak és Mártát kivéve mindenki megitta a konyakot.
- Márta maga miért nem issza meg? - kérdezte Feri, vagyis Varga elvtárs.
- Mert nem szeretem.
- Attól még megihatja, a többiek is megitták.
- A többiek ezt kérték, azért itták meg, de ha az nem számít, hogy én mit szeretnék, akkor érezzék jól magukat, itt leszek a titkárságon, ha szükségük van valamire.
Felállt és kiment a szobából.

Ilonka röviddel utána kijött hozzá és próbálta őt agitálni, hogy ne csinálja már ezt a Feri névnapján, most mit kell itt sértődöttet játszani. A konyak nagyon jó minőségű, semmi baja nem lesz, ha megissza.
Ilonka ne haragudj, de először is lejárt a munkaidőm, másodszor nem tartozik a munkaköri kötelességeim közé a konyakivás. Ha nem olyan vendég vagyok, mint ti, akkor nincs mit keresnem köztetek.

Tíz-tizenöt perc múlva kijött a főnök és kérte, hogy menjen be közéjük.
- Nem vagyok az illusztris társasága tagja Varga elvtárs, nem megyek be.
- A főnöke vagyok, ezért azt csinálja, amit mondok.
- Igen, de csak munkaidőben. Ez a privát időm és nem kötelezhet semmire se. Ha az én kívánságom nem számít, akkor vendég se vagyok.
- Kérem Márti, - váltott hangnemet a főnök - megtisztelne, ha bejönne, a pertut is megihatnánk.
- Rendben van Varga elvtárs.
Márta bement. A főnök mindenki előtt bocsánatot kért tőle, mondván, hogy viccnek szánta, amit mondott, de úgy tűnik, nem volt az. Mártika, kérem, mondja meg, hogy mit szeretne inni. Cherry Brandyt - válaszolta az asszony. A főnök elővette az italt, felbontotta, és kitöltötte a poharába. Megitták a pertut, majd rövidesen indultak haza. Márta előtte még elmosta és elpakolta a poharakat és tányérokat.

Az ominózus esetet követően a főnök soha többé nem járatta le Mártát a többiek előtt. Az asszonynak sikerült a jó munkáján kívül az önérzetével is kivívnia a tiszteletet.

U.i.: Főnökének köszönhetően a későbbiek során elvégezte a közgazdasági szakközépiskola kétéves kiegészítő tagozatát, ahol az első évet egyedüli kitűnő tanulóként fejezte be, majd a második végén jeles érettségi vizsgát tett. Kiváló iskolai eredménye és jó munkája miatt mérlegképes könyvelői tanfolyamra is beiskolázták, melyet akkor már három gyermek mellett vállalt be. Ezt követően az elnök-vezérigazgató kikérte a belső ellenőrzési osztályra, de az már egy másik történet.
6542
ritatothne - 2019. december 30. 18:20:24

Kedves Évi!

Köszönöm a véleményed. Rossz híre volt a főnöknek, sokan nem szerették a stílusa, modora és szigora miatt, de alapvetően jó indulatú volt, amit elég sikeresen titkolt. Márta viszont nem hagyta magát, mert úgy gondolta, hogy ha ővele nem úgy bánnak, mint mással, akkor neki nem fontos jópofizni.

Szeretettel: RitaRose

6643
szikra60 - 2019. december 30. 11:36:29

Kedves Rita! Talán azért érintett meg nagyon a törtlneted, mert magam is negyven évig könyvelőként dolgoztam. Szerencsére azért ilyen főnökeim nem voltak, de akár lehettek is volna, hiszen az élet mér csak ilyen. Fontos a gerinc, és az is, hogy ember maradjon aki vezető pozícióba kerül. Gratulálok az íráshoz! Szeretettel ÉvaRose

6542
ritatothne - 2019. december 23. 08:14:54

Kedves Ágnes!

Igen. A főnök alapvetően nem volt rossz ember, csak a modora volt időnként kibírhatatlan. Az ember ne hagyja, hogy leértékeljék, megalázzák.

Köszönöm az aktív jelenléted.

Szeretettel: RitaRose

6578
nagyagnes - 2019. december 23. 01:12:46

Márta főnökének megjött aztán az esze és helyrehozta udvariatlanságát, sértését. Mindenki ilyen kéne legyen, aki tévedett, belássa tévedését és bocsánatot kérjen. Ezt nem tudnak sokan: bocsánatot kérni. A balgák.

6542
ritatothne - 2019. december 18. 09:01:45

Kedves Kankalin!

Köszönöm, hogy olvastad. Ha az ember saját magát nem értékeli, akkor hogyan is várhatná el ezt másoktól. Márta mindenkinek megadta a tiszteletet és ezt várta el a többiektől is. Nem többet, de nem is kevesebbet.

Szeretettel: RitaRose

6208
Kankalin - 2019. december 18. 05:49:08

Szia Rita! Smile

Érdekes történetedet a múltról örömmel olvastam. Smile Rose Heart

Szeretettel: Kankalin

6542
ritatothne - 2019. december 17. 16:26:31

Kedves Magdi!

Megtisztelő a figyelmed az érdeklődésed, melyet köszönök.

Igen, az embernek ki kell állnia magáért a saját maga igazságáért, ha mert ha ő nem tiszteli saját magát, akkor senki sem fogja tisztelni őt.

Szeretettel: RitaRose

6191
Magdolna43 - 2019. december 17. 16:03:12

Kedves Rita!
Megérte Mártinak kiállni ez igazáért, meglett az eradmenye.
Szeretettel gratulálok,
Magdi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.