Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Tóth Györgyné: Váróban
Szórakozni már csak az orvosokhoz járok, de nem is nagyon kell máshova menni mondjuk színház stb... mert a váró termekben nem lehet unatkozni.
Háziorvosnál elég csak leülni, türelmesen várni, hogy az ajtó nekem is megnyíljon.
A műsor folyamatos, a betegek cserélődnek, téma nagyjából ugyanaz.
Érkezik egy láthatóan nehezen mozgó hölgybeteg Jolika, őt már régóta ismerem, tudom sok féle baja van, sokat betegeskedik, most is egy műtét után jött, vagyis hozták autóval az orvosához. Belépve köszön, csendben leül és vár.
Lelkesen üdvözölte egy rég nem látott ismerőse, aki szintén a sorára várt.
-Szervusz, Jolika, drága, örülök, hogy látlak, már olyan rég találkoztunk, hogy vagy?
Megkísérelné Jolika kinyitni a száját, egy köszönöm kérdésedet jól vagyok kinyögni, de mire megszólalna, megindul a szóáradat.
-Jaj, hát én annyit szenvedek, megint fáj a tyúkszemem, pedig már voltam pedikűrösnél, bőrgyógyásznál, természetgyógyásznál, de mindig kiújul.
Részletesen elmondja melyik gyógyász, hogyan vágta, tapasztotta, kezelte.
Utána jött, hogy itt szúr, ott szúr, hol szúr, mi viszket részletesen ismertetve.
-Nem mész sehova, miért nem? Még a nagyvásárban sem láttalak. Pedig menni kell ,az nem jó, hogy mindenhová autóval visznek, én megyek vásárolni, piacra busszal, gyalog, mert kell a mozgás. Pedig hogy fájnak a lábaim, ha haza érek le kell ülnöm, mert valahogy olyan nehézláb érzésem lesz, én is elfáradok, de azért megyek!
Jolika térdét nemrég műtötték ínszalag szakadással, még bottal is nehezen jár, most meg egy sebészeti műtétje volt
A többi beteg, csak hallgatta az érdekes "párbeszédet" .
Jolika valószínű elunta ezt heves érdeklődést állapota felől, elővette korábbi leleteit, aminek már minden betűjét ismerte és nagy figyelemmel elkezdte olvasgatni.
Közben behívták a tyúkszemtől, mindentől és nehézláb érzéstől szenvedő hölgyet.
Várakozott egy nagymama, aki unokája helyett ült be, hogy mikor megérkezik bemehessen, mert nagyon kevés ideje van, a munkahelyéről jön, mert kell beutaló, az endokrinológiára. Az egyik beteg úr megkérdezte,
-Hát az micsoda? Minek oda menni?
Nagymama mondja,
-Pajzsmirigye miatt, kell beutaló kivizsgálásra.
-Nem oda kell azzal menni, fönn van az interneten, hogy hol gyógyítják, hazamegy menjen rá, nézze meg. Egyik nap olvastam, hogy Pesten, fagyasztják, vagy melegítik, nem tudom mert, azt mondták, hogy a mellrákot is ott kezelik, egyiket fagyasztják, másikat melegítik, csak azt felejtettem el, hogy melyiket, de ha fölmegy az internetre megtudja.
-A nagymama, láttam alig bírja mosolygás nélkül, nem tudom meddig jutottak eme tudományos értekezéssel, mert én következtem.

Elgondolkodtam kicsit, mennyi okosság van az interneten, mennyi tudós ember él köztünk, mégis nagyon hosszúak a várólisták !
6191
Magdolna43 - 2019. december 31. 15:21:09

Kedves Éva!
Köszönöm figyelmedet és hozzáírt veleményedet.
Sok szeretettel kívánok ;
Boldog új évet!
Magdi

6476
Siposne Marica - 2019. december 31. 15:06:41

Mulatságos kis történet, de ez valóban így van, legtöbb embernek csupán, a saját baja létezik.
...mert a tyúkszem sem semmi!
No, és az internet!
Jót derültem.
Köszönöm.
Marica

6542
ritatothne - 2019. december 31. 09:08:50

Kedves Magdi!

Jól jött ez a vidám kis írás az év utolsó napjára. Hála Istennek nem járok orvoshoz, így kimaradok ezekből a sztorikból, de ami késik, nem múlik, ki tudja, mikortól kerűl sor arra, hogy én is rendszeres látogató legyek.

Szeretettel: RitaRose

6643
szikra60 - 2019. december 31. 07:47:46

Kiérződik írásodből az irónia. Valóban így van, az interneten talált anyagokat fellelve, összességében elolvasva, szinte diagnózist állítunk fel magunknak a betegségünkre/betegségeinkre. Van aki ezt jónak tartja, mások óvnak tőle bennünket. Mindenesetre a társaság valóban "megvan" egy orvosi váróban! Gratulálok!Grin Éva

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.