N. Suszter Mária: Mackó és a pizza
Vén diófa árnyékában Mackó cica pihen egymagában. Forrón perzsel a nyári Nap tüze, Mackó ezért bújt ide. Álmát itt senki nem zavarja, tudniillik a kandúrok megtanulták már a Mackó mórest, s ha mégis az udvarba merészkedne egy-egy bátor macskafiú, Mackó megmutatja ki itt az úr. Most azonban eszébe sem jutott tanítani sem mórest, sem mást, mert éhség kezdte kocogtatni Mackó pocakját. Ezért hát lustán tápászkodott a fűből a macska, cicahátat domborítva jó szájízzel gondolt a fenséges falatokra.
Míg nyújtózott néhányat, az éhség is koppantott párat. Koppantott, egyet, koppantott kettőt, s végül aztán türelmetlenül dörömbölt a macskabendőn.
Mackó elindult hát élelem után kutatni. Lecammogott a pincébe, de sehol nem volt egyetlen egér sem. Mit volt mit tenni, Mari nénit kell keresni. Mari néni Mackó cica gazdája, éhségűző falatok varázslója. Mivel a gazdasszonyt az udvaron sehol sem látta, Mackó besétált a tiltott konyhába.
A konyha maga volt a svédasztal, mámorító pizza illattal. Kit érdekelt már Mari néni, mikor az asztalt egy sonkás pizza díszíti?
A pizza egyre hangosabban szólongatta: - Gyere Mackó! Ugorj fel az asztalra! Ebben a dobozban nagyon melegem van! Szabadíts ki engem!
A sült sonka és sajt illata orránál fogva vezette a macskát. Ugyan ki tudna ellent állni, ha korog a pocakja, és még a gazdasszony sem látja?
Mackó a hívó szóra felugrott az asztalra, a rabságban tartott pizzát pedig azon melegében kiszabadította. A pizza fellélegzett, hálából egy sonkás illatcsókot nyomott a macska orrára, aki ezzel feljogosítva érezte magát arra, hogy azt viszont adja. Száját nagyra tátva harapott egyet, de egy falat kevés, hogy a macskafia megmondja, elég sós-e, túl sok a sajt vagy kevés. Harapott hát még kettőt, ezt követte a harmadik falat, s ez így ment addig-addig, míg a pizzának csak a széle maradt.
A kertben pihent Mari néni, Mackó a pizzát hangos dorombolással megköszönte neki. A gazdasszony nem tudta mire vélni ezt a nagy szeretetet, mert a pizza és a macska találkozásáról mit sem sejtett. Amikor azután urának vacsorához terített, meglátta a megcsonkított pizzát. Le is torkollta a ház urát, miért dézsmálta meg a pizzát. Pista bácsi értetlenül nézett asszonyára: Dehogy néztem én a pizzára!
Ekkor mind a ketten az oroszlánétkű macskára tekintettek, aki jóllakottan nyalogatta mancsát, cicahátat domborítva készült pihentetni teli pocakját. Csakhogy Mackót elárulta egy mancsra tapadt sonka darab, Mari néni pedig mérgesen a macskára rivallt: Mackó! Nem szégyelled magad?
Mackó a dorgálásra felpattant - usgyi a házból azonnal kiszaladt. Pontosabban kiszaladt volna, ha az a fránya szúnyoghálós ajtó engedte volna. Ám a retesz szigorúan zárt, nem engedett. Mackó így a házban bent rekedt.
Így esett, hogy a macska, lógó orral vallott: - Ami igaz, az igaz, a sonkás pizza nagyon ízletes, elfogyasztottam egy egész pizza közepet. Bevallotta még azt is, hogy az olasz konyha rajongója lett. Azonban az még hozzátette: - Legközelebb halas pizzát rendeljetek...

N. Suszter Mária
686
T Pandur Judit - 2020. február 04. 15:57:44

Kedves Mária!

Nagyon aranyos történet! A mi macskáink nem szeretik a pizzát, de nem is Mackó a nevük. Smile

Judit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.