Pestovics János: ISTEN GYERMEKE
Dolgozik rajtam az Isten.
nem vagyok még befejezve.
Nem hagyom, az Isten művét
hogy akárki lefejezze!

Én soha nem akartam "más" lenni, mint aki és ami vagyok. Nem akartam "több", "különb", "nagyobb", "fontosabb" lenni "másoknál", a többi embernél. Amilyen én is vagyok. Mint ŐK! Mint TI!
Az akartam lenni, akit Isten kedvel, akit Isten szeret, akiben Istennek gyönyörűsége telik, mint tulajdon gyermekében, akinek nincs titkolni, szégyellni valója Isten, az Égi Édesapa előtt.
Olyan akartam lenni, amilyennek Isten elképzelt és megteremtett.
Én ezért nem akartam soha "fontos", "érdekes", "különb" lenni. Ezért nem akartam soha "hős", "szent", "mártír", "sztár", "divatos", "trendi", "celeb", "villanycsillag lenni, aki föl-lekapcsolható.
Én mindig Önmagam akartam lenni. Ember, akit Isten teremtett. Aki mindig, minden körülmények között őrzi emberségét, aki hű marad önmagához, "isteni mivoltához": Istenhez.

Ez bizony "roppant furcsa" és sokszor igencsak veszedelmes életfelfogás egy istentelenül gyalázatos, hitvány, embertelen, sötét, gonoszság uralta világban.
De én akkor sem alkuszom!
Számomra az "ISTENI MÉRCE" marad A MÉRTÉK mindörökre. Én ennél alább nem adom! Én nem érem be a teljességnél kevesebbel!

Én soha nem leszek "több", "különb", "nagyobb", én soha nem leszek "fontos nagy ember". Én "CSAK" Ember: "józan, normális, igaz ember" akarok lenni. Én soha nem leszek "hős", "szent", "mártír", "sztár", "divatos", "trendi" vagy mi a "kutyafüle". Én megmaradok "EMBER"-nek: Isten gyermekének.

Ennyi, és punktum.

Akár tetszik, akár nem. Akinek nem tetszik, forduljon nyugodtan, nagy-nagy bizalommal Istenhez, és egyenesen nála reklamáljon!

Tiszapalkonya, 2019. április 10.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.