Hodos Éva: Nagyapó meséi 3. (Erdei történetek - a nagyravágyó nyulacska
A rókakölyök odacsapódott Nyusszogóhoz:
- Fussunk versenyt! - kiáltotta. - Cél a tisztás túlsó felén az a vaddisznócsalád!
Nyusszogó akaratlanul is engedelmeskedett, s hamarosan ott trappolt mellette. Kifulladva értek célba, szinte egyszerre. A másik álmélkodva nézte.
- Egészen ügyes vagy! - mondta, majd hozzátette: - Nyúl létedre ..
Parányi gúnnyal a hangjában így folytatta:
- Kár, hogy a bundád....
Nyusszogó meglepetten nézett rá.
- Mi bajod a bundámmal? - kérdezte sértődötten.
A rókakölyök sajnálkozó hangon folytatta:
- Hááát, nem szeretnélek megsérteni, de egyáltalán nem divatos már.
A nyúlfióka nagy szemeket meresztett:
- Miért? Szerinted hogyan kellene kinéznie egy - nagyot nyelt mielőtt kimondta volna - .. szóval egy nyúlbundának? Hiszen itt - mutatott körbe a tisztáson - mindenki ilyent visel..
- Hja, barátom! - legyintett a rókafi - csak azért, mert nem ismerik a divatot. De nekünk, fiatalabbaknak meg kell mutatnunk, változnak a dolgok.
- Mama azt mondja mindig, ilyen bundája van minden nyúlnak, mert ez rejti el az ellensé ... - javította magát - szóval a vadászok elől .... Beszéde egyre bizonytalanabb lett, látva a másik szája sarkában megbúvó lekicsinylő vigyort.
- Még, hogy ellenség! - mondta a rókakölyök. - Ugyan, nézz már szét! Látsz Te itt ellenségeket?
Nyusszogó körbe hordozta tekintetét, és valóban, a tisztáson mindenki a legnagyobb egyetértésben beszélgetett. Lám, mama is Rézi nénivel társalog. Az igaz, hogy sűrűn tekinget erre, de talán csak attól fél, hogy ő elveszik a tömegben.
Mennyire tévedett! Nyúlanyó idegesen állt egyik lábáról a másikra, de végig kellett hallgatnia a róka panaszait, aki éppen azt mesélte, hogy télen rájuk törtek az emberek. A férjét lelőtték és a másik kölyök is ott pusztult a rókavárban. Szemeiből parányi könnyet sajtolt ki, majd folytatta:
- Egyetlen örömöm Sunnyogó maradt. Olyan szelíd, érzékeny gyermek. Nem kell féltened tőle a nyulacskát - sóhajtozott -, had' szórakozzanak.
Nyúlanyó nem volt olyan naiv, hogy mindent elhiggyen rókaasszonyságnak, de sajnos, tudjuk, ezen a napon kötelező volt a bizalom.
A két kölyök pedig tovább beszélgetett a tisztás szélén. Sunnyogó kajánul vigyorgott magában a nyulacska hiszékenységén, akit a magabiztos rókafi határozottsága teljesen "megfőzött". Szegény valóban elhitte, hogy ez a bunda, mely rajta van idejétmúlt, amit le kellene cserélni.
- Mert nézz meg minket, rókákat! - folytatta a másik mézédes hangon, végig mutatva magán - Milyen előkelő a ruházatunk. Láttál már ilyen gyönyörű vörös bundát? No és a szemünk, olyan sárga mint a karbun..kulusus. Bárki megirigyelhetné!
Valójában fogalma sem volt, hogy mit jelent ez utóbbi szó, de olyan jól hangzott.
Tény, hogy pompázatos bunda feszült rajta, melyhez még gyönyörű lompos farok is társult, no és ráadásnak a fehér pamacs a végén! Micsoda elegancia! Nyulacskánk úgy gondolta, igazán igazságtalanul vannak a dolgok elrendezve, hiszen lám az egyiknek mennyi minden szép "dolog" jut, míg a másik csak ilyen egyszerűen unalmas szürke. Neki csak egy parányi nyúlfarkot adott a sors, ami teljesen fölháborító, pillantgatott. Ó, ha tudta, volna, hogy ámulata csak addig tartana, míg egy napon össze nem hozza a nyúlsors egy Sunnyogóhoz hasonló rókakölyökkel!
- A minap az erdészháznál járunk- hadarta az tovább -, igen finom a tyúkok - észbe kapva a kisnyúl csodálkozó tekintetétől így folytatta - beszéde, mama ezért odahord, hogy műveljem magam. S képzeld! Az erdészház ablakában olyan nyulat láttam! Piros bundája csak úgy fénylett a napsütésben és ezüst színűek voltak a tappancsai. No, ez már nem semmi! Neked is olyan kellene! Akkor azután bizonyos, hogy te lennél a legelőkelőbb nyúl erdőn innen és túl.
Látva Nyusszogó álmélkodó tekintetét, szinte késztetést érzett, hogy kacagva hemperegjen a fűben. Jól megtanulta azonban anyjától a rókafortély elemeit, így hát erőt vett magán. A csapda fel lett állítva, az eredményhez pedig türelem kell!
6578
nagyagnes - 2020. január 29. 01:07:10

Élethű a róka ravaszsága. Nagyon édes, hogy a rókafiú azt se tudja, mi a karbunkulus, de nagyon szépet akar mondani és ahhoz hasonlítja a szemét.

6643
szikra60 - 2020. január 28. 16:18:03

Kedves Feri! Ez a mese 3. fejezete. Szeretettel ajánlom az 1,2,4,-et is figyelmedbe. Köszönöm, hogy itt voltál és olvastad az írást. Szeretettel ÉvaSmile

6512
pflugerfefi - 2020. január 27. 19:59:08

Remek mese!
Tanulsàgos, hiszèkenység csapdaja!
Gratulàlok szeretettel!
Feri.

6542
ritatothne - 2020. január 24. 14:27:07

Kedves Évi!

Nagyon aranyos mesét tudsz írni, érdeklődéssel olvastam.

Szeretettel: RitaRose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.