Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Tóth Lászlóné: Hűség/8.
Zoli elment a kocsmába, ahol találkozott a család egyik férfi tagjával és néhány barátjával. Megosztotta velük a nagy hírt. Sokan gratuláltak, de a családtag óvatosságra intette. Figyelj Zoli, hogy lehet, hogy épp most terhes, amikor te gyakran vagy vidéken? Lehet, hogy egy orosz a gyerek apja. Normális vagy? - mondta dühösen Zoli. Minek nézed te az én feleségem? Még a barátaim se fogadta a házban, ha nem voltam otthon. Soha nem mondta, hogy üljön le és várja meg a férjem, hanem azzal küldte el őket, hogy majd átadja az üzenetet, hogy kerestek. Éjszakára odahívta az édesanyját. Bármikor érkeztem, mindig örült nekem és vagy egyedül volt, vagy az anyósom volt nála. Nála becsületesebb asszonnyal még nem találkoztam és ezt te is tudod, hogy lehetsz ennyire aljas, hogy megrágalmazod őt?

Nem vagyok aljas, csak mondom. Ki tudja? Nem hiszem, hogy ő hívott volna be bárkit is, de előfordult már, hogy megerőszakoltak valakit nem?

Zoli dúlt, fúlt, azonban a darazsat már sikeresen beültette az egyébként egyáltalán nem korrekt és cseppet sem tisztességes, és különösen nem hűséges testvére a fülébe. Ugyanakkor, valahol már felmentést keresett a saját hűtlenségére. Így egyszerűbb volt elbújni a vádak mögé, mint felvállalni azt, hogy becsapta és megcsalta azt az asszonyt, aki bízott benne, szerette és mindent megtett azért, hogy a házasságuk a jövőben is boldog és szeretetteljes legyen. Akinek fontos volt, hogy nehéz sorsú férje révbe érjen, teljesüljön a vágya, hogy a hűséges és szerető felesége mellett a gyermekei is körül vegyék úgy, mint minden más "normális" családban.

Hazament és azt mondta, ha most vagy terhes, akkor nem tőlem van a gyerek.

Zoli, te is tudod, hogy most a saját hűtlenséged akarod rám terhelni. Nem tartalak vissza, menj, ahová akarsz! Hozzám ne érj addig, amig bocsánatot nem kérsz tőlem! Gyalázatos az, amit csinálsz, szégyelljed magad! Menj, nem tartalak vissza! Élj a saját lelkiismereteddel! Az enyém tiszta. Az Úr látja, hogy komolyan vettem és veszem a házassági fogadalmam. Más férfit nem ismertem és nem ismerek. Szomorú, hogy miközben én mindent megtettem annak érdekében, hogy boldog családdá váljunk, te a könnyebb utat választottad. Mindig, mindent megbeszéltem veled. Jó ötletnek tartottad, hogy elmenjek Horváth doktorhoz, elmondtam, hogy mit tanácsolt. Te is bíztál abban, hogy eredményes lehet az injekciós kúra és betartottunk minden mást is, amit tanácsolt, és most, mikor végre boldogok lehetnénk, előállsz ilyen képtelenséggel.

Zoli néhány holmit magához vett és elment.

Ili édesanyja látta, hogy lánya kisírt szemmel fogadta. Mi a baj?- kérdezte.
- Zoli elhagyott.
- Mit csinált? Normális ez az ember? Hogyhogy elhagyott, épp most, mikor gyermeket vársz tőle?
- Van egy szeretője és azt mondta, hogy a gyerek nem tőle van.
- Ezt nem akarom elhinni. Ha tudom, hogy ilyen megbízhatatlan és ingatag, nem engedtem volna meg, hogy udvaroljon neked. Apádnak volt igaza, hogy elhajtotta őt. Biztos látta, hogy nem hozzád való ez a sváb fiatalember. Nekem ezzel nem volt bajom, sőt, azt láttam, hogy szorgalmas, dolgos nép, de tény, hogy nagyon is összetartanak, amivel nem lenne baj, de kirekesztők is, nem nézik jó szemmel a vegyes házasságot. Nem beszélnek magyarul, pedig tudnak, ezzel szinte kizárják azokat, akik nem értik a sváb nyelvet. Veled is milyen csúnyán bánnak a rokonai. Arra jó voltál, hogy ápoljad a nagynénikéjét, de folyton a gyerekkel cukkoltak benneteket, most pedig, hogy végre lesz, vádaskodnak. Bocsáss meg kislányom! Tévedtem, mikor azt gondoltam, hogy e mellett a szorgalmas férfi mellett jó életed lesz.
- Édesanyám, ne hibáztassa magát! Megszerettem őt. Szerelemből lettem a felesége. Igazi társa akartam lenni. Holtomiglan, holtáiglan kitartani mellette, ahogy az eskünk is szólt. Ha Isten adott gyermeket, akkor nem hagyja majd éhen halni, rá bízom az életünk sorsának alakulását.
- Kislányom, hiszen azt én se hagynám. Ha egy szelet kenyerem lesz, a fele a tietek.
- Nem haragszom a férjemre, bár fáj, hogy ennyire befolyásolható, mégis, valahogy sajnálom is, hogy most, mikor örülhetnénk és boldogok lehetnénk, ő más utat választott.
6542
ritatothne - 2020. január 28. 12:43:14

Kedves Szabolcs!

Megtisztelő számomra ez a vállalkozásod, hogy egyszuszra olvastad el a nyolc részt. Azért szabdaltam apró részekre, hogy akik szívesen látogatnak és szeretettel olvasnak, azoknak ne legyen nagy "falat" egy túlságosan hosszú történet. Tudom, hogy sokkal rövidebbre is lehetett volna írni, de ez nem huszonegyedik századi emlék, lassan haladt a szekér, ám mégis célba ért. A mai világban, miközben elméletben mindenkit megértünk, nagyon hamar ítélkezünk és keveset tűrünk el. Ami nincs meg azonnal, az már nem is kell.

Szeretettel: RitaIn Love

2720
bigeszab - 2020. január 28. 12:17:52

Kedves Rita! Rose
Egyszerre olvastam el a 8 részt, lebilincselő olvasmánynak találom és bizony megdöbbentett a férfi magatartása. Izgatottan várom, mivé alakítod a történetet.
Szeretettel: Szabolcs Cool

6542
ritatothne - 2020. január 28. 09:01:45

Kedves Kitti!

Köszönöm, hogy itt voltál és érdeklődtél a folytatás felől.

Szeretettel: RitaRose

5396
Kitti - 2020. január 28. 00:20:57

Szomorúan olvastam az újabb aljasságot. Várom a következő részt.Rose

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.