Drgács Gabriella: Levél
Megnéztük ma a párommal DVD-n Diane Lane és Richard Gere filmjét, az Éjjel a parton-t.
Adrienne, egy középkorú, két gyerekes nő férje által megcsalatva és azon vívódva, hogy visszafogadja-e a bocsánatát kérő férfit, elvállalja, hogy egy hétvégére gondját viseli barátnője tengerparti panziójának egy kis szigeten, és ellátja az egyetlen, később érkező vendéget.
Paul sem vakációzni jön. Sebészként elveszítette egy páciensét - a sikertelen operációnál a fia asszisztált - az ő férje hívta, hogy beszélni akar vele. Csupán egy éjszakát töltene a panzióban, de a hurrikán elvágja őket a külvilágtól, így az egész hétvégét együtt töltik. Egymásba szeretnek és ez megváltoztatja mindkettejük életét.
A nő rájön, hogy nem csak a férje fontos, hanem ő maga is, az ő vágyai is, a férfi pedig rádöbben, hogy eddig túl önző volt, a fiát is csak azért akarja hazahívni Ecuadorból - ahova a műtét után menekült - hogy neki jobb legyen. De amikor végül valóban elmegy hozzá, már segíteni érkezik.
A két szerelmes nehéz szívvel válik el egymástól. Kapcsolatukat fenntartandó leveleket írnak egymásnak. Leveleket! Pedig van mobiljuk, számítógépük! És mégis...
Eltöprengtem ezen. És rájöttem, hogy igazuk van. Ha most szeretnék bele valakibe, vagy ha hónapokig távol kéne lennem, attól akit szeretek én is levelet szeretnék inkább kapni, minthogy felhívjon telefonon.
Mert persze, jól esik hallani a kedves hangját, de ha olyankor hív, amikor nem vagyok egyedül, akkor sajnos más is hallja. És nem csak a hangját, hanem azt is, amit mondunk egymásnak. Pedig az személyes, csak neki szánom, és csak ő érti igazán. És valljuk be, egy telefon beszélgetés, főleg ha épp valami mást kéne csinálni, nem lehet olyan meghitt, mint egy levél. Utcán, munkahelyen kapkodva, igazán nem odafigyelve szerelemről beszélni? Hát... nem túl romantikus.
Írjunk akkor e-mailt. Írjunk... Itt már tudok fogalmazni, van rá idő. Tudok javítani, ha egy szót, kifejezést, mondatot nem érzek odaillőnek, vagy úgy gondolom nem fejezi ki eléggé az érzéseimet. Tudok játszani az írásjelekkel, kifejezni hangulatot, árnyalni. Igen, ez egy fokkal jobb. "Dé...! Ném az igázi!" - ahogy Arkagyij Rajkin mondta.
Na, de miért nem? Hisz minden együtt van, amit a telefonnál hiányoltam. Igen... De vannak ám más dolgok is, amik hiányoznak, ha nincs velem a kedvesem.
Például az illata... És a levél ezt megadja. Borítékba zárva érkezik. Kibontom és nem kezdem rögtön olvasni. Előbb magamba szívom a papírból áradó illatokat. Behunyom a szemem és érzem, hogy ott van velem, átölel, simogat. Csak ez után foglalkozom a szavakkal. Ugye, hogy halljuk a hangját annak, aki írta? Mintha ő maga olvasná fel. Látom, ahogy csillog a szeme, hallom amint elszorul a torka. És maga az írás! Látni hol volt nyugodt, hol izgatott. Az elrontott betűk, áthúzott szavak, amik jelzik, hogyan kereste a tökéletest a legfontosabbhoz, hogy elmondja nekem, mit érez, gondol. Nem feltétlen rólunk, írhat bármiről, a lényeg, hogy Ő írja.
És még valami. Egy ilyen levelet az ember nem olvas el kutyafuttában. Megadja a módját. Leül egy kényelmes fotelba, leheveredik az ágyra, és ráhangolódik. És akárhányszor újra olvasom, mindig így teszek. És mindig újra és újra odavarázsolom őt magamhoz.
Semmilyen telefon beszélgetés, semmilyen e-mail nem képes ezt visszaadni!
6643
szikra60 - 2020. február 04. 20:02:40

Kedves Gabi! Talán furcsa, amit írok, de én megnéztem a filmet. Nagyon tetszett! Köszönöm Neked! Egyébként igazad van. Most lesz 40 éves osztálytalálkozóm és az érettségit követően még leveleztem pár osztálytársammal. Az egyi elmondta, megvannak még a leveleim. Tudod, hogy örültem neki? Kértem hozza el. Én is használom a facebook-ot, de ott az ember két-három szóval, jobb esetben mondattal letudja a kapcsolattartást. Levél, az oldalakban mérődik.... ÉvaRose

2952
bruxinelli - 2020. február 01. 07:30:18

Kedves Gabriella !
A " Levél " mint novella cím és a hozzátartozó kitűnő
tartalom is tetszik. Még úgy is ha mellőzöm a keretül szolgáló rövid filmismertetést, amit ennyiből nem igazán értek. Nem ismerem ezt a filmet, de megkeresem, hátha megtalálom. Nekem is kedvencem Richard Gere.
Gratulálok, Zsófi.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.