Horváthné S. Mária: Változás új reményekkel (2020. február)
Régen írtam már, tudod a dolog, meg egyebek, de most nagyon ráérek, és éppen az eszemben "tekeregsz" hát beszámolok Neked.
Tudod kedves már elmúlott karácsony, és ahogy szedegetem le a díszeket átölel, az emléked. Sok éve már, hogy magamra hagytál. A díszekkel, csomagolom a múltat, és építeni kezdem a jelent.
Várom a Farsangot, a téltemetését. Vágyom, hogy jöjjön a kikelet. Süssön a Nap ébredjen a lélek tavasszal más már az élet.
Kedvesem sokat változott az élet, már nem levélpapíron írjuk a levelet mint régen. Facebookon tartjuk a kapcsolatot mindenkivel. Van előnye, meg hátránya mint, mindenek, tudod az "éremnek" mindig két oldala van. Te nem szeretnéd ismerlek, de az tetszene, hogy az oldaladra ki kell tenni a fotódat profil a neve. Képzeld van aki a meséből érkezett. Szóval az oldaladra kirakhatsz képeket verseket. Olvassák ismerősök, és olyan egyedek, akiknek a kommentelés a legfontosabb teendője. Bírál, leszól, mindent ami nem az Ö terméke. Vannak csoportok ahol tag is lehetsz. Szóval manapság így megy ez. Ezekben a csoportokban írhatsz verseket. Amit bírálnak a hozzáértő, nagy tudással rendelkező, emberek. Ami jó, csak itt-ott, hiányzik az illem. Akad itt vita, és szerelem, meg szakítás, a közösségi oldalon, mert privátba nem olyan érdekes. Már tudni lehet, ki kivel, van egy "körben" mert egymást éltető, hangzatos, szöveget olvashatnál napokat, heteket. Kit ismer, és honnan, minek írja le, azt nem tudni, mert másnak a fényével, csillogásával, dicsekedni, fénytelen.
Szóval ilyen az élet mostanság. Azért ne bánkódj miattam.
Nagyon sok, olyan helyet is találni, ahol szívesen időzőm, az ismerőseimmel.
Drága Barátom remélem nálad minden rendben, süt a Nap a felhők felett. Ugye őrzöd a székemet melletted. Mert tudod az "Az élet benyomások véget nem érő sora, szakadatlan változás és határtalan változatosság. Nem arra születtünk, hogy belefáradjunk, és én sem fáradtam még bele. De mindig is tudtam, hogy egyszer véget ér, hiszen éveim számának dacára én sem vagyok örökkévaló, és nem is volna helyes, ha az lennék."
S ha utaznom kell a "Földi életemből" oda szeretnék érkeznék melléd.
Ölelnélek ha itt lennél. Baráti szeretettel.
Idézet:Anthony Ryan.
Írta: Maria HS
6452
Szaipne Kiss Maria - 2020. február 09. 13:07:09

Drága Marika! Szívszorító írás. Emlékek sok mindent
előhoznak, ahogy az évek telnek. Szeretettel: M.Heart

5555
Maria HS - 2020. február 08. 10:39:59

Kedves Babu!In Love
Köszönöm, hogy benéztél s itt időztél, a Barátom, akkor hagyott itt amikor még..stencilezés s tárcsás telefon volt a menő...az írógépen kézzel váltottunk sort...Talán azért írók hozzá, mert nem tudtunk elbúcsúzni...autóbalesetben halt meg.
Kellemes hétvégét kívánok:
MariaHS

5548
babumargareta - 2020. február 07. 17:16:44

Kedves Mária!In Love
Szívszorító levelet írtál a távolba a Barátnak,aki semmiről sem tud.
Micsoda ötleted van ,érdekes ,hogy még mindig Neki írod a fontosabb dolgokat.Pedig Neki jól megy ott a fellegekben.
Megható és egyben csodállak.....BabuHeart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.