Ezüst és arany

(La Fontaine – A nyílsebzette madár nyomán)

Szép volt. Kívánatosan gyönyörű, sugárzó szépség. Nem olyan, aki mellett csak úgy elmehet az ember. Tudta, hogy ilyennek kell lennie, ez a feladata. Arany tenger ömlött nyakát keretezve, lágyan simítva a vállát, kedvesen cirógatva karcsú derekát. Az égből ömlött ez a tenger, csak éppen haj formájában. Pontosan tudta, nem véletlenül rá zúdultak ezek a ragyogó cseppek egy ezüstrámába foglalt felhőből, ami mindig láthatatlan glóriaként lebegett feje felett.
Sötét éjjel, a körút fényei Charlestont táncolnak a fagyott kövezeten. Csúsznak és törnek, akárcsak a szívek körülötte. Befordul egy sikátorba, ismer egy tűzlétrát, ami oda visz, ahonnan minden látható, amit látni érdemes. Szitál a hó, mindjárt Karácsony. Felmászik, kifullad, haja kibomlik a szélben, sosem volt még ilyen maróan vakító a felhő ezüstje. Lát mindent, ami fontos. Volt egyszer itt gimnazista, érezte már magát magányosnak, nevetett a világon, látta, hogy nem számít, szenvedett és szeretett is. Igaz, csak egyszer, de szeretett is. Erre volt szüksége, ezért van itt. Át akarta engedni ezt magán és magát ezen. Lehetne bárhol máshol, de itt kellett lennie. Mosolyog, valami csillog a szemében, talán csak a hideg, lehet, valami más. A tető szélén áll.
Lélegzetek, egyre hangosabb lélegzetek a háta mögül. Szorítás, a haja kígyóként tekeredik nyaka köré. Kezek és erőszak irányítják a kígyót. Érzi, hogy sosem lesz szabad többé. Szemében csillog a felhő egész ezüstje, savas könnyekként hull a kilátás mélyére. Lép egyet előre, nehéz testet vonszol magával. Minden súly benne van, amit valaha megélt. Még egy lépés. Ólomtenger. Aztán szabadság.
Sosem volt még ilyen szomorú a Hármashatár-hegy és a Főgáz Kémény ölelkező sziluettje. Ki mondhatna nemet a látványnak? Az ilyen látványt érezni kell, szorítani, tépni, fojtani és vele zuhanni. Nem olyan, ami mellett csak úgy elmehet az ember. Nem azért van, hogy elmenjenek mellette. Azért van, hogy fájdalmat okozzon annak, akié és annak is, akié sosem lehet.

“Ezüst és arany” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Nagyon szép, gratulálok!

    Szeretettel:
    Zsuzsa

Szólj hozzá!