Nem fura? Ahogy a naplemente egyre halványabban lepi el a horizontot.
Ahogy az öblös kutyaugatás egyre közelebbinek tűnik?
Ahogy az éjszakai holdvilág egyre később lesz álmos, hogy átadhassa helyét az immáron gyengélkedő napnak?
A legyek is egyre kevésbé lesznek érdekeltek verejtékező bőröm zamatában, s sokkal hamarabb térnek nyugovóra, vérszívó rokonaikkal együtt majd mint azelőtt.
A napernyő egyre kevesebbszer nyílik majd ki és már a medence is szét lesz szedve. Lassan csak a székek maradnak majd a terasz elengedhetetlen kellékei és a sok folyadék ami a hűtőbe már nem fért be.
Egyre nehézkésebb lesz a felkelés és egyre könnyebb a lefekvés. A kora esti pillanatokat meleg illatok járják majd át arra figyelmeztetve, hogy ne maradj le. Ne maradj le, a változás már megkezdődött. Szempilláink több könnycseppet fognak nagy nehezen tartani, álmos ásításaink következménye képpen, s majd egy egy forró fürdőben is egyre gyakrabban leljük meg szívünk vágyát. Este, mikor párás ablakunkon kinézve vágyjuk majd a jó időt, megvár minket egy bögre forró tea a konyhában arra emlékeztetvén, hogy ne maradj le!
