Egy nyári nap: Első történet

Összes megtekintés: 82 

Pihenőszabadságon vagyok. Közben segítek a ház körüli munkákban: tűzifát hordok télire, meggyet szedek, takarítok, bevásárolok és így tovább.
Ma harmadik napja szedem a meggyet. Az előző két naphoz képest ma boldogan mászok föl a fára. Nem bánom meg, csodálatos érzésben, élményben van részem.
Alighogy fölérek a létra tetejére és fejemmel elérem a meggyszemeket, olyan jótékony bizsergés árasztja el hirtelen a testemet, amilyet még nem éreztem, amióta szabadságon vagyok.
Tetőtől talpig libabőrös leszek, és jó néhány percig ilyen is vagyok, így szedem a meggyet. Az az érzésem, mintha a meggyfa megköszönné, hogy leszedem a gyümölcseit, sőt még hálás is érte.
Azt hiszem, hogy ezt az élményt nevezik egyetemes Szeretetnek. Csodás! Ez az érzés mindent megér, az utóbbi napok sok-sok csalódását is!

“Egy nyári nap: Első történet” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!