Együtt: Negyedik történet: Szenvedély

Összes megtekintés: 155 

Szenvedély

A folyóparton ült, és a köveket nyaldosó hullámokat bámulta. Az arcába sodorta a haját a hajnali szél. Ujjai monoton a ruhája szegélyét morzsolgatták. Megborzongott. A kövek között egy falevél himbálózott, mint egy zátonyok közé szorult apró tutaj, imbolygott fel és alá.

A lány szeme a reménytelenül hánykolódó levélkére tévedt. Már csak végtelen fáradtságot érzett. A félelem szülte kínzó feszültség elengedte a vállát, és mintha kiköltözött volna a hátából.

A kétségbeesett levélke alámerült. Maga előtt látta a férfi arcát, az alaktalan tömeggé torzult szép, szelíd vonásokat, az üvöltve arcába nyomuló eszelős tekintetet. Nyakán érezte az ujjak bilincsét, ahogy a világ egyre fogyott, miközben meg-megrázta. Azután, mintha visszatért volna a megbomlott agyba egy cseppnyi értelem. A szorítás hirtelen engedett. A férfi egyensúlyát keresve elbotorkált. Szitkozódva újabb üveg után kutatott.

Ő egy jó darabig csak állt. Arra eszmélt, hogy didereg, a ruha nedves páncélként tapad a hátára. Kinyitotta a szemét, a világ bizonytalanul billegett, a falak egyre közeledtek. Levegőért küzdött.

Nem tudta hogyan, kivergődött a lakásból.

A túlsó parton kikötő hajó keltette hullámok a lábujjáig tornázták a vizet. Ismét megborzongott. Fejét összekulcsolt karjaira hajtva figyelte a lábát nyaldosó hullámokat. A víz felett egy szitakötő lebegett, szárnyán napsugarak játszottak. A hajó kürtjelzésére összerezzent, lassan, bizonytalanul feltápászkodott.

Egy darabig csak állt, a távolodó hajót figyelte, majd elindult, hogy reggelit készítsen a férjének.

“Együtt: Negyedik történet: Szenvedély” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Kedves Kitti,
    köszönöm a figyelmed. (f)
    Én is így gondolom, sokrétű ez a szenvedély, de én pl. nem feltétlenül érzem megalkuvásnak a lány kitartását.
    De talán pont ez a lényeg: annyiféle olvasta lehet, ahányfélék vagyunk.
    Neked is minden jót kívánok! 🙂

  2. Itt azért több síkon fut maga a szenvedély. A férfi szenvedélyes őrült kitörései, az itallal kötött szenvedélyes barátsága és a nő megalkuvása, már a szenvedély határát súrolva. Az önfeladás, a kudarctűrés és életről való lemondás szenvedélye ez.
    Gratulálok a nyereményhez. (f)

  3. A "lány" rémítő pillanatai megrázóak, de – bár másként – keserves lehet "asszonyi léte" is.
    Szegény zátonyra futott falevél – nem mindenkinek jut szitakötősors.
    (f)

Szólj hozzá!