Együtt: Ötödik történet: 50 éve…

/1969.július.21-…/

Nyáreste volt. Amolyan igazi. Már sötétedett, de pólóban, farmerben kicsit égő arccal várakoztam a Moszkva téren, Budán. Ágira vártam. Ha eljön, ha tényleg eljön egy balatoni nyári kamasz szerelem nyer folytatást a városi aszfalton. 16 évesek voltunk. Most reménnyel és izgalommal telve, vártam. Ági megérkezett, izgató látványt nyújtott ,úgy ragyogott, úgy mosolygott rám mint a közeli Fény utcai piac zöldséges standján egy friss érett gyümölcs Egy ölelés és egy suta csók után elindultunk a várhegy felé. Az elég hangos, rozoga busz nem jött, így a meredek utcán gyalog indultunk. Kéz a kézben, időnként csendben,máskor Ági mesélt sokat. Alattunk a Moszkva téren még sikított az öreg 59-es villamos a kanyarban, de a 61-es stukák már csak halkabban egy-egy csengetés mellett suhantak ki a rövid alagúton. A bécsi kapunál kicsit lihegve az emelkedőtől egy igazinak gondolt csókot váltottunk. Ágit szorosan öleltem , telt asszonyos keblei ahogy hozzám simultak csak fokozta arcom égését. A várnegyed sárgás lámpáinak fényénél ez talán nem látszódott . A macskaköveken lassan lépkedve csendben hallgattuk a város Duna partról felszűrődő zaját. A Halászbástyán állva az igazi holdfényes nyári estén, nem is tudtuk mit csodáljunk jobban?
Budapest akkor még csak pislákoló fényeit, a Lánchídon is csak pár közlekedést segítő lámpa világított, akkor még nem úszott fényárban. Vagy csodáljuk saját érzéseinket? Én akkor ez utóbbira szavaztam és szorosan fogtam a kezét , karoltam derekát.
Ági akkor hirtelen a Holdra mutatott:
-Tudod, hogy ott most emberek járnak? Talán éppen most helyezik el a 73 nyelven írt szilícium táblácskát. Talán most tette első történelmi lépéseit Amstrong a Holdon? Talán 50 éve múlva már rendszeres rakéta járatok lesznek a Holdra, talán innen Budapestről is?
Így álmodoztunk és csókkal erősítettük álmainkat.
Még jobban hozzám bújt és elgondolkoztunk mi lesz itt Budapesten 50 év múlva. Mit hoz a holdra szállás az emberiségnek a technikai fejlődésnek, mit hoz városunknak? Igazából ha próbáltuk is ,de nem tudtuk elképzelni a jövőt. Maradt érzelmeink ápolása az összebújás.
Nem tudjuk pontosan mi mindent hozott, de érezzük látjuk az akkor elképzelhetetlen fejlődést ,a digitális forradalmat , ha csak a zsebünkben lapuló telefonokra gondolunk .
Most 50 év múltával a Halászbástyán állok családommal 28 éve fogjuk egymás kezét A város fényárban úszik. A Lánchíd, mint egy ragyogó, fényes jelkép kínálja magát. Turisták százezrei szerint Európa egyik legszebb városa lett Budapest. Lesétálunk, villamosra ülünk .A villamos csendesen suhan, az régi síneken csikorgó hang már a múlté. A Margit hídon megállunk újra megcsodáljuk a nyáresti fényeket .A margitszigeti szökőkútnál a víz függöny esti fényében Puskás Öcsi ,Hosszú Katinka és Liszt Ferenc kivetített lézer portréja néz ránk. Turisták százai közt állunk csodálkozva . A Hold is eszembe jut arról az 50 évvel ezelőtti Budai nyári éjszakáról. Ági sajnos tragikusan fiatalon kilépett a földi létből , lelke tán a holdra szállt, de mit is hozott nekünk, az emberiségnek a Holdra szállás?
Valóban egy “kis lépés az embernek és nagy lépés az emberiségnek?”
Szikszay P. /2019.július…/