Minimum két órával előbb kelsz, hogy elkerüld a forgalmat, de mivel mások csontra ugyanígy terveznek, többedmagaddal ülsz majd csatakosra izzadt valaggal műszerfalat csapkodva, megállíthatatlanul káanyázva és heves mennyémár’ pöcsöm öccse hadonászások közepette az M0-s dugójában. Az asszony próbál nyugtatgatni amelynek hatására eszedbejut hogy otthon maradt a Xanax meg a vérnyomáscsökkentő, a pulyák meg csak azért nem adnak hálát, hogy nem nekik kell vezetniük mert vagy a lejátszási listájukban merültek el épp, vagy pedig visszaaludtak.
Ha van egy bilit használó rokon az utazók között, annak közvetlen családtagjai nagy eséllyel otthonhagynak olyan szükséges dolgokat mint fogkefe, fogkrém, törölköző, és társai kell hely a bilinek alapon. Amely aztán az út közepén előkerül, hogy készülhessen egy szántóföld közepén székelős fotó, amelyet anyuka könnyek között nosztalgiázva, mindenki más pedig értetlenül cringeelve és az életét több aspektusból átértékelve nézeget majd.
Szerencsére az, hogy ez az indokolatlan kép elkattan, nem veszi el az étvágyát annak, aki egész utazás alatt, másra sem gondol csak a kajára. Sőt már az utazás bejelentése után sem tud másra gondolni csak arra, hogy fú vajon hol fogunk enni, vajon mit fogunk enni, és némi lelkiismeret furdalás mellett persze az is eszébe villan, hogy vajon a fizető fél pénztárcája mennyire sínyli majd meg a társaság fogyasztását
Ha eljön a zabálás ideje, van aki egyből lecsap arra kedvenc kajájára, amit mindig rendel ha lát az étlapon, és kap egy nyomokban húst tartalmazó csontréteget lecsós szósszal és pirított krumplival Bbq oldalas néven, van aki kipróbálva valami új fancy dolgot és totál melléfog de megeszi me’ drága vót, valaki marad a rántott húsnál amelyet magyar ember számára szinte képtelenség elrontani, valaki pedig rendel egy újragondolt vadast hogy aztán fél napig azt magyarázza hogy a rendes vadas nem ilyen én máshogy készítem, stb. Aztán felemás elégettséggel folytatódik az út.
A nafta, és a hazul maradt cuccok pótlása végetti benyakutas kitérő után kötelező szállás elfoglalási rituálé, hogy valaki általában nő nemű elkezd törlőkendővel és spricnivel rohangálni a szobában vagy apartmanban mint a mérgezett egér, tökmindegy hogy úszik a dzsuvában, vagy éppen tetőtől talpig csillog mint a hamisított aranyrolex mielőtt vízbe’ kötne ki, míg a család férfi tagjai ezzel egyidőben rávetik magukat a sörrel teli hűtőládára. Az e kettő közt értetlenül állók közül pedig valakinek szemet szúr, hogy valahogy sikerült bedobni az otthoni tv távirányítóját az egyik utazótáskaba
Ezután másnap mindig útba kerül egy hely, ahol sorbanállás közben van aki megőrül, és van aki mondaná neki, hogy tegnap ugyanennyit töltöttünk fotózással a város felirata, az egyik templom meg valami totálrandom szökőkút előtt. Ha spór volt a banda szállásválasztáskor, akkor ezen nap felénél születik meg a gondolat, hogy látnivalók ide vagy oda, irány haza, mert a tetőtéri lyukban olyan dögmeleg van hogy nem lehet aludni, ráadásul ott horkol egymás hegyén hátán mindenki. A nem alvás nem éri meg. Ellenkező esetben viszont jön a szomorú felismerés, hogy már csak egy napra van pénz az adott helyen, utána vissza kell térni a megszokott hétköznapokba. Ekkor gyorsan ki kell használni ami még hátra van alapon jön a hajmeresztő csúszdás élmény a közeli aquaparkban, valami tök átlag de azért az otthoninál mégis jobb pékség ahol van pöttyös rudis meg oreós cheesecake, illetve egy random közért felfedezése melegszendvics alapanyagok végett, ahol ugyanolyan méregdrága minden és ugyanúgy 3 különböző sarkon van ugyanazon termékcsalád ugyanolyan típusú terméke mint bárhol máshol
Harmadnapra jóformán már csak a hazaút marad, ha csak ki nem maradt valami mindenképp látni kell típusú cucc valahol úton útszélen. Majd meghintve az egészet egy vödörnyi amnéziával, felborult bioalgoritmussal (melynek köszönhetően fáradtabb vagy mint az úgynevezett pihenés előtt) és legalább a miénk-kel összességében szép emlékként emlékszel majd vissza mindarra amit vakáció címszó alatt műveltetek, és bárminemű spórolás vagy racionális befektetés helyett lottószelvényekkel igyekszel majd biztosítani azt, hogy legalább ilyen legyen a jövő évi vakáció is.
