Halloween: Kilencedik történet

Összes megtekintés: 77 

Délutánra kész lett a töklámpás. A testvéreméknél voltam. Laci már nős. Meghívtak. Mondták megünnepeljük a Halloweent. Ezért is faragtuk ki a tököt. Nagyon szép lett. Este kis mécsest raktunk bele és az udvarra tettük. A töklámpás kifelé nézett az utcára. Mi bent voltunk a lakásban. Megvacsoráztunk. Testvérem rémtörténeteket mesélt. Azt mondta ilyenkor ez a szokás. Nem nagyon örültem neki. Sógornőm süteményeimet annál jobban.
Nem is tudtuk kint mi történik. Nem tudtuk, hogy apukám is eljön. Az udvaron várakozott, mikor látta, hogy a kutya előbújt az ólból. Meglepődött a töklámpás láttán. Szagolgatta. Mancsával tapogatta. El –elhúzta hisz már meleg volt. Jó nagyokat ugatott. Aztán sok próbálkozás után valahogy meglökte a tököt. Felborult. A mécses elaludt. Sötét lett az udvar. Apukám gondolta megviccel bennünk. Ha már Halloween, legyen Halloween.
A kutya őt nem ugatta, Volt ideje kigondolni mit csinál.
Bekopogott az ablakon.
-Hallottátok? – kérdezte Laci felesége.
-Annyira féltek a történettől, hogy már hangot hallotok? – nevetett Laci.
-Ne mesélj már! – mondtam riadtan én is.
Megint kopogtak.
– Senki se lehet. Ugatna a kutya. -nyugtatott bennünket bátyám.
A kopogás ismétlődött.
-A boszorkányok. – nevetett.
Mi féltünk.
Aztán hirtelen elment az áram.
-Ajaj! – kiáltottunk. Ekkor már Laci se volt hős.
– Megnézem mi van. A töklámpás úgyis ad fényt. -mondta kicsit bátortalanul.
Ment is ki.
-Jaj, nem ég a mécses! -riadt vissza.
Ekkor hangot hallottunk,
– Huuuuuu! A bagoly azt reméltük.
– Huuuuuu!
-Az nem lehet, mégse. -mondtuk. Így félve múlt el pár perc.
– No, ti nagy bátrak! – szólalt meg apukám.
Mi fellélegeztünk.
Aztán megfogadtuk többet nem halloweenezünk mi már.

“Halloween: Kilencedik történet” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!