LÁNCOK: Tizedik történet

Dorkáék már öt éve voltak házasok. Hamarosan közeledett a házassági évfordulójuk. Peti nehezen döntött abban mit is vegyen feleségének. Aztán egy lánc mellett döntött. Egyszerű kis aranylánc, szív alakú medállal. Dorka pedig egy telefont vásárolt. Régi vágya volt már ez Petinek. A régi nem működött jól. Az ajándékok már otthon voltak. Dorka a pincében remek helyet talált. Ott dugta el. Peti pedig betette egyik öltönye zsebébe.
Mindenki örült, hogy majd meglepi párját.
Az egyik hétfői napon Dorka nem ment dolgozni. Sok szabadsága volt még. Elhatározta, hogy átnézi férje ruhatárát. Elteszi a feleslegeset és odaadja, akinek szokta a kinőtt, nem viselt ruhákat is. Ahogy nézegette, az egyik öltönyre esett pillantása. Ez már ezer éves, kicsi is minek áll itt?
Kivette, beletette egy nylon szatyorba. Át is adta a szomszéd bácsinak.
Másnap már dolgozott. .Örült, hogy sikerült a rendrakás. Aztán eljött a hétvége. Ekkor tartották a házassági évfordulójuk ünneplését. Peti segített a főzésnél. Azért nem mentek étterembe, mert Dorka azt az ételt készítette, amelyiket férje szeretett. Úgy szerette, ahogy ő csinálja.
Megterítettek. Dorka már előkészítette az ajándékot.
– Várj, hozom az enyémet is! Akkor add oda!- mondta Peti és már szaladt is.
Sok idő telt el.
– Most mész ajándékot venni?- kérdezte Dorka.
Peti csak nem jött.
– Gyere már!- hívta hangosabban férjét.
Amikor megjelent fal fehér volt.
– Mi történt ijedt?- meg a feleség.
– Hol az ajándék? Most viccelsz? Megtaláltad? Nem szóltál? – özönlöttek a kérdések Pétertől.
Dorka nem értette.
– Mit beszélsz?
– Az öltönyben volt az ajándék. Az egyik öltönyömben.
– Az öltönyben?- kérdezte ijedten Dorka.
– Igen ott.
– Az öltönyt odaadtam a szomszéd bácsinak.
– Mit csináltál?
Peti máris rohant.
– Pista bácsi hol az öltöny?
– Az a szobában fiam. Még nem értem rá felpróbálni.
– Adja ide legyen szíves gyorsan!
Akkor már Dorka is ott állt.
A férje kivette a láncot az öltöny zsebéből.
Ott adta át az ajándékot. Pista bácsi csak nézett.
De aztán mindent elmondtak.
Otthon Peti megkapta a telefont. Még Pista bácsi is hozott egy csokor virágot . A nagy örömre és az évfordulóra.
– Remélem a hatodik évfordulónk izgalom mentesebb lesz. – viccelődött Péter.
Dorka a nyakában lévő láncot nézte.
– Nagyon sajnáltam volna, ha ez a gyönyörű ajándék elveszett volna. Köszönöm.- mondta Petinek. Aztán még hozzátette:
– Már nem is takarítok én többé.

“LÁNCOK: Tizedik történet” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Minden jó, ha a vége jó!
    Lombtalanításkor én is mindig végig nézem a zsebeket, mert velünk is megtörtént az "értékes" ajándékozás, csak nem nem került meg a zsebóra.
    Tetszett a történet.
    Üdv. Etel

  2. Kedves Tollforgató!

    Tetszett a történeted, és még jó, hogy végül megkerült az az ajándék! Bizony, néha apróságok milyen fennakadásokat tudnak okozni, pedig mindenki jót akart. De szerencsére jó lett a vége.

    Szeretettel gratulálok:
    Kata (f)

  3. Kedves Tollforgató!

    Tetszett a történeted, és még jó, hogy végül megkerült az az ajándék! Bizony, néha apróságok milyen fennakadásokat tudnak okozni, pedig mindenki jót akart. De szerencsére jó lett a vége.

    Szeretettel gratulálok:
    Kata (f)

Szólj hozzá!