A LEGSZEBB NAP.-HARMADIK TÖRTÉNET. – 2. helyezett


A sors útjai…

Átlagos napnak ígérkezett, de a család minden tagja olyan ábrándosan nézett maga elé, mintha el lenne varázsolva.
Az apa arra gondolt: hogy szerethetett bele az a balga lány abba a semmirekellő fiúba?
Az anya arra gondolt: még túl fiatal a házasságra!
István arra gondolt: csak nehogy megkérdezzék, mik a szándékai?
Panni arra gondolt: már nem biztos semmiben.
Nagymama arra gondolt: – bárcsak mindennap ilyen szép lenne, de István nélkül.
Hangosan viszont mindenki azt mondta: – Ez a nap a legszebb, milyen gyönyörű idő van!
A szép napot azonban mindenki másképp képzelte el: az apa nyugalomra vágyott, az anya egy kellemes beszélgetésre, Panni, hogy történjen már valami, István, hogy ne történjen semmi, csak a nagymama tudta, hogy sürgetés nélkül is meg fog történni, aminek meg kell történnie. A sors iróniája, hogy éppen azon a napon minden úgy alakult, ahogy azt már rég szerették volna.
István és Panni épp elvonultak, amikor váratlanvendég érkezett. Az anya legjobb barátnője hazalátogatott Kanadából és semmi pénzért ki nem hagyta volna, hogy elmesélje legújabb itthoni kalandjait
Előkerült a digitális fényképezőgép, rajta fotók tömkelege különböző bulikról, kirándulásokról. Az anya elmélyülten nézegette a fotókat és vidáman nevetgélt, mikor a gépből hirtelen egy ismerős pofa nézett vele farkasszemet.
– Hogy kerül ide István? – döbbent meg.
– István? Te ismered? – lepődött meg a barátnő.
– Hogyne, ő a lányom vőlegénye…, vagyis majdnem az.
– Nem lehet! Éppen róla akartam veled beszélni. Egy szállodában jöttünk össze, ahol hostesként dolgozik.
– Az meg mi a csuda?
– Hát olyan, akinek az a dolga, hogy a magányos vendégeket szórakoztassa, különböző partikra kísérje és…
– Gondolom, nagyon jól végezte a dolgát.
– Nem baj, ha úgy találom, hogy fantasztikusan jó pasi?
– Teca, ez nálad azt jelenti, hogy lefeküdtetek egymással!
– Sajnálom, nem tudtam, hogy foglalt. És mi tagadás beleszerettem. Micsoda égés! Átvert az a hazug disznó!
Az anya látva, hogy barátnője előbb-utóbb sírva fakad, vigasztalni próbálta.
– Jaj ne vedd úgy a szívedre! Egyáltalán nem baj, sőt éppen jókor jött a dolog. Mi mégsem mondhattuk Panninak, hogy dobja ki azt a fiút, na de te most mindjárt meggyőzheted róla.
– Hiszen összetörném a szívét! – tiltakozott a barátnő könnyekre fakadva.
Ez a probléma azonban, szinte magától megoldódott, mert Panninak kedve támadt csatlakozni a női társasághoz, így fültanúja lett az előző beszélgetésnek.
– Nahát, így legyen lottóötösöm! – kiáltotta. – Gyanítottam, hogy István megcsal, de egymagam nem tudtam volna bebizonyítani annyira óvatos. Arra szerintem ő sem számított, hogy éppen a szeretője fogja lebuktatni. Bevallom, nagyon megkönnyebbültem. Milyen nagyszerű ez a nap! Muszáj elmondanom Péternek, hogy végre szabad vagyok.
– Akkor most mi lesz? – kérdezte a barátnő kisírt szemekkel, reménykedve.
Panni miközben a számot tárcsázta, hangja vidáman csengett.
– Nos, felőlem nyugodtan legyetek boldogok!

Írta: Kondra Katalin

“A LEGSZEBB NAP.-HARMADIK TÖRTÉNET. – 2. helyezett” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Ezt a történetet humorosnak találtam. egy kicsit lökött minden szereplő, ez túlzás is lehet, de talán vannak ilyen emberek. Egész olvasmányos írásmű!

  2. Ezt a történetet humorosnak találtam. egy kicsit lökött minden szereplő, ez túlzás is lehet, de talán vannak ilyen emberek. Egész olvasmányos írásmű!

  3. Jól sikerült írás, kedves tollforgató.
    Péter, gondolom az új fiú, hiszen Panni már azért nem akarta annyira a házasságot Istvánnal! Jól jött ez a lebuktatás!
    Végül is, minden jó, ha a vége jó!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

  4. Jól sikerült írás, kedves tollforgató.
    Péter, gondolom az új fiú, hiszen Panni már azért nem akarta annyira a házasságot Istvánnal! Jól jött ez a lebuktatás!
    Végül is, minden jó, ha a vége jó!

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

  5. [center][color=#000099][b]Kedves Írótársam ![/b]

    Ugye erre szokták azt mondani, hogy: *A sors útjai kiszámíthatatlanok *!…

    Nagyon könnyedén, és úgy tűnik – egyszerűen megírt, kis epizódtörténet, mely mindennapjainkban – bizony megeshet. – Ez megesett.
    A téma pedig, mivel az [i]'utcán hevert'[/i], – ugye – kapóra jött.
    /Sajnos ma már – gyakoriak a hasonló 'ellépések'../, mármint e kalandok hasonló sora——-

    [b]Tetszett ![/b]
    [/color][/center]
    Kenéz István 😉

  6. [center][color=#000099][b]Kedves Írótársam ![/b]

    Ugye erre szokták azt mondani, hogy: *A sors útjai kiszámíthatatlanok *!…

    Nagyon könnyedén, és úgy tűnik – egyszerűen megírt, kis epizódtörténet, mely mindennapjainkban – bizony megeshet. – Ez megesett.
    A téma pedig, mivel az [i]'utcán hevert'[/i], – ugye – kapóra jött.
    /Sajnos ma már – gyakoriak a hasonló 'ellépések'../, mármint e kalandok hasonló sora——-

    [b]Tetszett ![/b]
    [/color][/center]
    Kenéz István 😉

Szólj hozzá!