Holdutazók és bolygó hollandik

Összes megtekintés: 608 


A Föld nevű bolygón élő utolsó Magyar nevezetű emberpár elsőként kerekedett fel, hogy meglátogassa Holdra települt utódait.
Miután visszatértek, a büszkeség hevétől fűtötten élménybeszámoló partyt adtak, melyre meghívták minden barátjukat.
– Micsoda fantazy az a hely! Nem olyan zsúfolt, mint itthon. Minden olyan letisztult. Mindig is kedveltem a minimál stílust. Sehol egy fa, ami akadályozza a kilátást, vagy hegy, ami nehezíti a közlekedést.
– Erre mondják, hogy sikk? – kérdezte a Hollandy nevezetű emberpár nőnemű tagja.
– Hát az itthonihoz képest valóban sík – bólogatott Magyar úr, – és poros. Ekkor lépett a szobába Magyarné oxigénnel dúsított pezsgővel, és azonnal átvette a szót.
– Sík vagy nem, a Hold nagyon praktikus hely, minden közel van egymáshoz. Ráadásul ott mindenki Magyar. A mi ivadékaink egy kétszintes űrsátorban laknak, és ott is dolgoznak egy szebb és jobb jövőért. Igaz Jenő? Ha el akarnak menni valahová, nincs szükségük járműre, csak belebújnak a korszerű űrruhába, és oda lebegnek, ahova akarnak. A holdpor sem okozhat gondot most, hogy kaptak tőlünk egy porgyűjtő berendezést.
– Mond csak Mártikám, milyen érzés lenni a holdon való közlekedés? – érdeklődött Hollandy asszony.
– Ó, először furcsa! – kiáltott fel Magyarné. Akkor éreztem ilyet, amikor anno nászútra mentünk. Emlékszel Jenő? Akkor éreztem ilyet, amikor kipróbáltuk a bandzsidzsampingot.
– Valóban! – nevetett Magyar úr. – De képzeljétek, az űrjegy mellé jár egy űrruha. Nagyon eredeti cucc, megkönnyíti a közlekedést és megvéd a sérülésektől.
– A szafari és búvárkodáshoz persze nem kapni külön ruhát – jegyezte meg Hollandy úr rosszmájúan.
– Ezért nem mentünk Egyiptomba. Ma már bárhol lehet piramist látni – vélekedett Magyarné. – A földöntúliak adnak az ilyenre.
– Azért itt is van fejlődés – ragadta meg az alkalmat Hollandy asszony, hogy véget vessen a holdhimnusznak. – Amíg ti volni holdutazás, itthon is történik egy-két apróság. Megszüntettük marihuána ültetvény, mert nem tett jót neki trópusi klíma. Nyitottunk helyette utazási iroda.
– Nahát! Fogadni mernék, Holland utakat adtok el – szólalt meg Magyar úr.
– Nem, nem. Azokat sajnos elönti tenger. Persze nem drága űrutazás kínál mi, csak olcsó trópusi nyaralás a Balatonon.
– A mindenit! Ez majdnem olyan, mint anno a magyar citrom – lelkendezett Magyar úr.
Hollandyék kissé megsértődtek e furcsa hasonlaton.
– Még hogy citrus! Balaton igenis nagyszerű, mert most már a mienk! Ti csak menni nyaralni a Hold! Mi jobb szeretjük, ha a lábunk leérni a földre.

Írta: Kondra Katalin

“Holdutazók és bolygó hollandik” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Kedves Katalin!

    Ha jól vettem ki a történetből, a magyarok a Holdra járnak majd a jövőben, de Magyarországot már nem magyarok uralják. A párbeszéd nem magyaros mondataiból következtettem erre. Lehet, hogy egyszer teljesen idegen országból jöttek fogják az utazási irodában a Balatonon való üdülést népszerüsíteni?

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

  2. Kedves Katalin!

    Ha jól vettem ki a történetből, a magyarok a Holdra járnak majd a jövőben, de Magyarországot már nem magyarok uralják. A párbeszéd nem magyaros mondataiból következtettem erre. Lehet, hogy egyszer teljesen idegen országból jöttek fogják az utazási irodában a Balatonon való üdülést népszerüsíteni?

    Üdv.: Torma Zsuzsanna
    :):):)

  3. Kedves Katalin!
    Élvezettel olvastam írásod. Az élces társalgás nagyon komoly társadalmi, természeti problémákra hívja fel a figyelmet.
    Jómagam a Balatonon nyaralnék, szeretem, ha lábam leér a földre. Csak nem tudni, a fiataloknak mit hoz a jövő!
    Gratulálok!
    Szeretettel. Titanil

  4. Kedves Katalin!
    Trópusi nyaralás a Balatonon? Ez nagyon tetszett, bár lehet, hogy nem is olyan mulatságos. Mindenesetre nyáron időnként afrikai meleg van nálunk. Ki tudja mi lesz később, ha már a Holdra is lehet menni nyaralni?
    Könnyed, szellemes írásodhoz gratulálok!

    Sok szeretettel Eszter

Szólj hozzá!