Joó Brigitta – Behavazott virágok

Joó Brigitta

Behavazott virágok

Melange készítése közben, ahogyan a tejhabot rétegelve csíkozom a mézre, gondolataim Szabolcson járnak. Vártam már ezt a napot. Két hét után ismét tudunk találkozni. Egy éve harcol szerelmünk a távolságért, akárcsak a szorgos méhek a mézért. Mindent megteszünk, hogy leküzdjük a kilométereket.
Tálcára helyezem a dzsezva-t, amiben az igazán tökéletes török kávé rejlik. Melléjük teszek egy-egy pohár vizet és kekszet. A vendégek szemmel láthatólag elégedettek. Fizetésnél dicsérő szavakkal illetnek. Budapest egyik legnívósabb kávéházában, immáron húsz éve kávépincérként dolgozom. A mostani divatos nevén Baristaként. Szabolcs, születése óta Esztergomban él. Szép város, bár udvarlóm többször landol az én ágyamban, mint én a sajátjában. Mellette szól, hogy télen nem vezetek autót, garázsban telel a Volkswagen bogár.
Szünetemben kiülök ebédelni a teraszra. Élvezem a tavaszi szellőt, s közben nézem, ahogyan a hajók keringőznek a Dunán. Vetek egy pillantást a telefonomra, hátha üzent a lovag.
– Sára, ne indulj el! Itt már szakad a hó – szerelmed Szabi.
– Biztosan viccel. Hogyan havazna március tizenegyedikén?! Válaszra sem méltatom. Inkább folytatom a műszakom. Nem tudtam figyelmen kívül hagyni, amit írt. Azt hittem a hosszú hétvégét gyűrt lepedők közt töltjük. Gondolataim össze-vissza cikáznak. Jól lerázott.
Szeretett törzsvendégünk, Pista bácsi ismételten meglátogat minket. Az első ablak előtti asztalnál foglal helyet. Lehörpinti nálunk az ebéd utáni erős eszpresszóját, majd egy-két mondatot váltunk egymással. Ez már egyfajta rituálé.
– Jó napot Pista bácsi!
– Jó napot Sárika!
– Képzelje! Ilyet még életemben nem pipáltam. Idejövet csiripel a feketerigó, előbújnak a kora tavaszi virágok és közben szállingózik a hó. Biztosan a globális felmelegedésnek van köze hozzá. Megváltoztatja az időjárást.
– Pista bácsi, harminc perce voltam kint, semmi jel nem utalt a hidegebb évszakra.
Miután elhúztam a függönyt, elém tárult a nem várt havazás látványa. Szegény Szabolcs, miket összekombináltam magamban, pedig csak jót akart. Csodás! A mobiltelefonom lemerült. Este hétkor végzek még mindig esik. A bokáig érő hóban elindultam bőrkabátban és sportcipőben az autómhoz.
Miután elfordítom a slusszkulcsot, elkezd berregni a négykerekű motorja. Ösztönlényként indulok el szerelmemhez, Szabolcshoz. Nehezen látok ki a szélvédőn. A rádióban bemondták, egész Magyarországon ez a helyzet. Lehetőleg mindenki maradjon otthon. Engem fűt az érzelem. Várom, hogy odaérjek és szorosan magamhoz öleljem. Fáradt vagyok a munka után, néha elbóbiskolok a kormánynál. Bár próbálom nyitva tartani a szemem, amíg rám nem dudál a szembejövő autó, de már mindhiába.
Szemhéjamat kinyitom, csak a hófehér kórterem fogad. Próbálom megérteni mi történt velem. A jobb kezem gipszben, homlokomon kötszer, bal lábamon zúzódások. Az orvos belép hozzám kontrollra.
– Mi történt velem doktor úr?
– A szembejövő autóval összeütközött.
– Mi lett a másik sofőrrel?
– Ő nem volt ilyen szerencsés. A gerince megsérült.
– Mit tettem?! Hogy hívják?
– Nagy Szabolcs – válaszol az orvos.
– Az nem lehet, itt valami tévedés lesz. Muszáj látnom.
Hányas kórteremben van? – kérdezem a dokit.
– Huszonötös szoba.
A nővér segítségével átandalgok a betegszobába. A látványtól fájdalmamban üvölteni tudnék, de most a körülményeket tekintve nekem kell erősnek maradnom. Leülök az ágya mellé, s bal kezemmel megfogom az övét. Felébred.
– Miért indultál el a hóban? – kérdezi Szabolcs.
– Miattad – feleltem.
– Sosem vezetsz télen, ezért elindultam hozzád Esztergomból, Budapestre.
– Eddig bírtam. Elhatalmasodnak rajtam az érzelmek. Kínok között csak sírni tudok.
Felriadok! Szabolcs mellettem horkol. Balkezem gyűrűsujján jegygyűrű. Ez csak egy lidérces rémálom volt.

“Joó Brigitta – Behavazott virágok” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Rita!

    Köszönöm szépen 💐🌹

  2. Kedves Gyönygyi!

    Köszönöm a véleményed. Én és a férjem ingáztunk hasonlóképpen. Azóta már összeköltöztünk. Idén lesz a hatodik házassági évfordulónk. 😊Róma nagyon szép. Városlátógatás során sikerült a legtöbb nevezetességet bejárnunk.

  3. “Egy éve harcol szerelmünk a távolságért” .. Budapest és Esztergom nem olyan nagy távolság, én több, mint három évig éltem Róma és Kaposvár között, mire kiköltöztem.
    Bár azt mondják, hogy teljesen mindegy, hogy tíz, ötven, száz vagy akár ezer km is a távolság, ha nem lehet az ember együtt a másikkal. Manapság azért valamivel könnyebb, van skype, messenger, legalább virtuálisan együtt lehet lenni.
    Szerencsére csak lidérces álom volt a történet, de persze az élet néha produkálhat nagyon fura dolgokat is.
    Fgy

Szólj hozzá!