A Lajtorjás – 3. helyezett

Összes megtekintés: 1,952 


A minap este elindultam sétálni, gondoltam jót tesz lefekvés előtt és az utcában haladva, érdekes hangra lettem figyelmes. Egyik szomszédom éppen kinn ált, hát megkérdeztem mi lehet ez a förtelmes macskanyávogás. Mire ő röviden mesélni kezdett. Halljátok hát, ha nincs jobb dolgotok! Jujj!!

– Kinn a kertben tornázik a lajtorjás kintornás, kin a lajtorján csak kintorna van, semmi más.
A lajtorján tornázna még több másik kintornás, de a mi lajtorjás kintornásunk tornázhat ezen a lajtorján és senki más. Kintornázna ugye még más is de a lajtorján kinn tornázó lajtorjás akin nincs más csak kintorna, lajtorjájára tornázni még nem engedett mást soha.
Ő nem más, mint Lajtorjás Adorján, a lajtorjás kintornás. Ismertebb nevén az irigy kintornás Lajtorjás Tamás, vagyis az öreg kintornás Lajtorjás Adorján fia, azé az öreg Lajtorjásé, aki még nem kintornázott lajtorján, mert fia irigy volt, így ő csak a kintornás Lajtorjás Adorján, aki kinn tornázik, de lajtorján még nem tornázott és nem is kintornázott az ismert okokból soha. Vagy ezt már mondtam?
Na most a szomszédban lakik ifjabb Lajtorjás Adorján öccse, Lajtorjás Tamás, ő nem más mint kukás. Ismertebb nevén a kukás Lajtorjás, akinek a bátyja Lajtorjás Adorján, aki a lajtorján tornázik kintornájával teste előtt de nem kukás, hanem kintornás, az öreg Lajtorjás fia aki szintén kintornás de nem irigy.
Na most hogy is mondjam hogy megértsd? A lajtorjás Lajtorjás az irigy, elment a kukás Lajtorjáshoz aki ugye nem, mármint irigynek nem, vagyis nem irigy, mert ő kukás. Szóval elment az öccséhez vagyis a testvéréhez na hogy tényleg megértsd végre! Kicsit lassú vagy ugye. Nem baj, nem baj, volt egy unokaöcsém, az épp ilyen volt, szegény… jajj az anyja..

Ugyanis az történt, hogy eltörött a lajtorjája, mármint az irigy Lajtorjásé, aki ugye tornázni szokván az előbb ismertetett módon és okokból, hirtelen szemérmes lett és mikor meglátta Káposztás Jolánt, az öreg Káposztás lányát aki nem szép és nem káposztás csak a neve az, maga elé kapta a kezét. Ekkor történt hogy a nagy meglepetésben a mozdulattól a kintorna leesett a földre a Lajtorjás meg utána kapott mert ugye irigy volt meg kapzsi is, elképzelte mekkora kára származhatik ebből a kis kínból, megijedt lévén ő az irigy a Lajtorjás a familijában. Szóval, kintorna le, Lajtorjás detto, Káposztás Jolán is mert hogy fetrengett a nevetéstől, ugyan az apja nem volt káposztás de tudva lévő a káposzta vagy a körte erjedt állapotában nagy jókedvet tud csinálni és ő mi tagadás szerette a káposztától vagy körtétől lett jókedvet és a nevetést. Főleg ha az irigy Lajtorjás kintornájától megfosztva lajtorjájáról leesve arcán piros foltokkal a szeméremtől ugye, nagy derültséget okoz a kis Káposztás lányban, aki ugyan nem szemérmes hanem Káposztás, meg szereti a körte pálinkát, de nem Körtének hijják, mert az az anyja neve, na de mint láthattuk nagyon jó a humorérzéke. Szóval akció volt mert hogy a Lajtorjás fiú az irigy, ránézett félszemmel a lányra, aki nem volt szemérmes, de ebből semmit nem vett észre, mert hogy a fiú kancsal volt, így a lány azt hitte, balra néz, nem pedig jobbra ahol ő fetreng a nevetéstől. Most elszóltam magam, elárultam miért nem lehetett a kintornás kukás, mert hogy kancsal ugye. Na. De ez titok. Ezért lett kintornás mert ugye másodszorra megfogja a kintorna tekerőjét és tekeri, de ha a kuka mellé nyúl az már baj. Ezért vitte tovább a családi vállalkozást ő maga, lett ő így a fiatal kintornás a faluba. Tudod, az irigy! Na hogy is mondjam?
Nem húzom az időt tovább mert így is jól feltartottál a lassú felfogásoddal, ami ugye a családi és szakmai vonatkozást illeti, szóval a lajtorjás bekörtézett mielőtt lajtorjára mászott. Annyit ivott hogy elmúlt a kancsalsága mellesleg leesett a lajtorjáról és meglátta a Káposztás lányt akinek anyja Körte Valéria Gizella Juszticia ugyan de nem káposztás, csak Káposztásné. Most már én is unom de hogy megtudd a lényeget halljunk szót! Nincs egy kis körtéd? Mindegy, majd az asszony ad ha elalszik…Most kicsit elbizonytalanodtam, mindenre jól emlékszem-e? Kezdjem elölről, jó, jó nem kezdem. Vagy de…nem. Ne szóljál bele, mert sose érek a végére na. Belezavartál. Nekem dolgom is van, nem érek rá mint Te???!!. Nem mondtam? Szóval.

Megkérte a lányt az meg mivel jól bekörtézett, igent mondott pedig tudta hogy ez a Lajtorjás igen irigy. Szóval megvolt a lagzi. Volt ott káposzta, körte, Káposztás és Körte is ugyancsak a neveket illetőlegesen. A rokoni kapcsolatokat figyelembe véve. Hivatalosra fordítva a szót. Mit nézed az órád? Nem ráérsz? Maradj még egy kicsit, holnap meg legfeljebb nem jössz na!
Elmúltak a mézeshetek, lett ám riadalom, elfogyott a körte leve, ugye korábban eltörött a lajtorja is ezért ment az irigy Lajtorjás a szomszédba az öccséhez. Kopogtatás nélkül nyitott be, mert hogy nem csak irigy volt hanem paraszt is, de nem azért mert földet kapált! Azt sose tette. Mert aki földet kapál, az az igaz ember, az aki meg kopogtatás nélkül ront más házába, hát az a nagy paraszt. Jó van hagyjál má mesélni, ne kötekedjél! Slussz! Csitujjál! Ott találta a Káposztás lányt aki most már az ismert okokból Lajtorjásné, az öccse karjaiban. Rögtön dörzsölgetni kezdte a szemét, jól lát-e. Majd irtózatos üvöltéssel rontott bátyjának az egyébként nem irigy de kukás Lajtorjásnak.
Erre azt mondja az öccse.
-Tesvérem, há mi van veled? Ez nem a te feleséged! Úgy meggyógyult a szemed, hogy nem vetted észre a másik Káposztás lányt, a feleséged ikertestvérét? Kancsalból kevéslátó lettél?! Hallod-e!?
Hűű, elszörnyülködött a lajtorjás Lajtorjás, szégyellette nagyon magát, pironkodva hazament. Az asszony véletlenül éppen nem volt otthon, leült, és egyre csóválta a fejét. Eszébe jutott, hogy törött a lajtorjája, a bátyja is biztosan orrol rá…
Lassan megjött az asszony, kipirult arccal, aki nem volt szemérmes de szerette a körtét. Óvatosan közeledett, méregette a férjét, nem tudta elhitte-e az ember ezt a badarságot, mármint hogy neki ikertestvére van, mert irigy az volt de buta is, azt nem tudta…
Az ember ahogy meglátta, jajj megörült neki, sajnálkozva mesélte hogy megszégyenítette a testvérét a sosem látott sógorasszony előtt. A Káposztás lány aki már Lajtorjásné, az irigy Lajtorjásé, megkönnyebbülten felsóhajtott, majd vidáman elszaladt körtéért mert hogy szerette és nem volt otthon. A férje meg irigy volt. Tudod? Na…
És mi történt ezután, mert én nem, ugyanis jó rég elköltöztek, azóta nem hallottam felőlük….és Te??? Iiigen, igen ez egy régi történet, vagy nem is, csak most találtam ki bocsi…

HÁL’ISTENNEK VÉGE

Egy kis info a kintornáról:
Kintorna
________________________________________
Magyar neve az általánosan ismert verklinek, melyről először 1780. adott tudósítást a Magyar Hirmondó. Kereken tolható hangszer, mely főleg nagyobb városokban van elterjedve s szegény koldusok, bénák és ügyefogyottaknak szolgál kenyérkeresetül.

“A Lajtorjás – 3. helyezett” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Kedves Gabi!

    Kicsit lefáradtam, de azért sikerült nyomon követnem a rokoni szálakat. A foglalkozások és a tulajdonságok teljesen világosak voltak. A törött lajtorját nagyon sajnálom. Egyébként nem tudom, hogy láttál-e ilyesmit valaha?
    Mikor még fiatalasszony voltam, előfordult, hogy a három emeletes bérház udvarára betolta a kintornáját a kintornás (nem tudom, hogy irigy volt-e vagy sem?:), de elkezdte tekerni a masinát. Úgy nézett ki, mint egy kerekeken guruló kisebb szekrény és zongora kombinációja. Ahogy forgatni a kart, ami az oldalán volt, s a zene felhangzott, az emeletről pénzt dobáltak le, már akik otthon voltak éppen és a földszintről is kiment néhány lakó, hogy anyagilag kifejezze tetszését.
    Szerintem kell néha ilyen íráson átesni az embernek, főleg, ha sok körtét fogyaszt előtte.:) Nehogy megharagudj, csak rá kell hangolódni írásodra, s már nevet is az ember. Gratulálok! Sok szeretettel Eszter

  2. Kedves Tibor!

    Illik ilyet csinálni?;) Szép lassan csúsztam lefelé a széken, megint egy elégedetlen olvasó…
    Aztán meg én híztam pár kilót!

    Örülök, ha tetszett! Köszönöm a figyelmet és a türelmet!

    Szeretettel,
    Gabi

  3. Kedves Gabi! Lehet, hogy megsértődsz, de haragszom Rád! Jól tudod, hogy a nevetés hizlal, s Te olyan írást küldtél be, amelyet többször kellett elolvasnom, hogy megértsem, de közben annyit nevettem, hogy majd' "vágósúlyba" kerültem.
    Komolyra fordítva a szót: megnevettettél többünket, és ez a legfontosabb. Minden egyebet hagyjál az irodalomtudorokra: Tibor

  4. Kedves Titanil!

    Nagyon köszönöm az időt és a figyelmet, amit rám szántál, és azt is, hogy nem adtad fel és végig olvastad!:)
    Ha tetszett, annak külön örülök, mert nem egyszerű falat az biztos. 😉

    Sok szeretettel,
    Gabi

  5. Kedves Gabriella!
    Nagyon jó, minden elismerésem a Tiéd! Rendkívül humoros, jót nevettem rajta. Elképzeltem ezt az írást egy humorista előadásában.
    Gratulálok!
    Szeretettel: Titanil

  6. Kedves Gabi!
    Számtalanszor visszatértem ide, nevetni!
    Nagyon tetszik, ahogy a szomszédnak szájába adod a szavakat, ahogyan szőtted ezt a bonyolult történetet.
    És nem utolsósorban, nálam most a jókedv, a kacagás a nyerő. Ezúttal Tiéd a voksom.
    Szeretettel, Ida

  7. Kedves …!
    Bocsánat, nem tudom mi legyen a megszólítás.
    Nagyon köszönöm a figyelmet. Teljesen egyet értek, nem egyszerű falat, lehet hogy meg is akad, és ez csak az én kicsit pihent elmémnek köszönhető:(.

    Nyelvtörőnek indult, de leragadtam a gép mellett, ez lett belőle.
    Nagyon értékelem mindenki igyekezetét, aki elolvasni és megérteni igyekszik, köszönöm.

    Ha a vers tetszett, úgy teljesen rendben vagyunk! :)))))) Megígérjem, hogy nem írok több ilyet?;) Vagy legalább is nem küldöm be. 😉

    Szeretettel,
    Gabi

  8. Gabi…érdekes írás..szerkezetileg és tartalmilag is…azt hiszem még párszor el kell olvasnom, hogy "ráérezzek"….egyelőre kínosan hosszúnak és bonyolultnak tartom….de lehet bennem a hiba..:(….meg ne sértődj…ugyanakkor a "verselő versek"-nél lévő Járatlan út2 versed mindenkit kenterben ver….az látod egy szuper….
    jó így?…:)))))))

  9. Kedves Ibolya!

    Köszönöm, hogy olvastál!
    Talán másokra való tekintettel nem kellene ezt a vonalat erőltetni. ;)Bár az a falábú kockás inges körtét szürcsölő figura, akit a barátnőm említett nem hagy nyugton. De neki nincs se lajtorjája, se kintornája. Viszont irigy.:) Hogy is hijják?

    Szeretettel,

    Gabi

  10. Kedves Ida!

    De jó, hogy tetszett, izgultam ám. Ma elolvastam megint, hát tudod, elismerésem annak, aki az első pár sor után folytatja!

    A "kisebbik focistám" meccse után született, terápiás célból, azt hiszem.

    Sok szeretettel,

    Gabi

  11. Kedves Gabi!
    Ez óriási! Hát úgy megnevettettél, hogy szanaszét gurultam…
    Dehogy volt butaság elküldeni, nagyon is belefér a pályázati művek közé. Ez fogja elvinni a pálmát, mármint ha van humorérzékük az embereknek. Márpedig kell, hogy legyen, anélkül nem élet az élet.
    Mit mondjak, írásod beragyogja az egész napom… még visszatérek és azt hiszem sokszor elolvasom még… főleg ha szívből nevetni vágyom.:D
    Gratulálok sok szeretettel
    Ida

    De jól tetted, hogy ezt megírtad!:D
    Tudod, a jókedv, a kacagás fél egészség!

  12. Kedves Viola!

    Én is megleptem magam, életem első és talán az utolsó próbálkozása volt ez a műfaj.
    Lehet, butaság volt elküldeni, főleg a komoly pályázati novellák közé, de ez van. Viccnek szántam.
    Azért nagyon köszönöm, hogy megpróbáltad elolvasni, nem Te tehetsz róla ha nem értetted, elég nyakatekert, én is belezavarodtam időnként.

    Azt pedig külön köszönöm, hogy ilyen őszinte voltál, és köntörfalazás nélkül megmondtad a véleményedet!!

    Szeretettel,

    Gabi

  13. Kedves Gabriella!
    Bocsáss meg, csak félig tudtam elolvasni, addig is nagy kínkeservvel. Ezek szerint, ennyire lecsökkent a felfogó-képességem? Nem ismerek magamra, de Rád sem!
    A régi szimpátiával: Viola 😉

Szólj hozzá!