Gyűjtemények (Ki mit gyűjt?)

Nemrég olvastam az interneten, hogy kortárs művészeti alkotás lett a videokazettából. Mégis hogyan?
„…Matthew Jones, egy videodigitalizációval foglalkozó cég alkalmazottjaként a sokadik családi nyaralás és szalagavató archiválása közben döbbent rá arra, hogy micsoda páratlan, gondosan kidolgozott (retro)futurista, minimalista műremekek mennek át a keze alatt nap mint nap. Ez volt valamikor 2015-ben, és a lelkes művészetpártoló fiatalember azóta már több mint 400 különböző kazettatokot szkennelt be, illetve rakott fel a témának szentelt hiánypótló blogjára.” (www.nlcafe.hu) Hát így!
Ezen előbb mosolyogni, majd kacagni kezdtem. Aztán később eszembe jutott, hogy gyermekkoromban én is sok mindent gyűjtöttem. Volt két szép szalvéta-gyűjteményem, egy rágógumicsomag-gyűjteményem, egy gyufásdoboz-gyűjteményem, egy kupak-gyűjteményem, egy autókép-gyűjteményem, két autómodell-gyűjteményem, egy csodálatos és értékes bélyeggyűjteményem, ritka egyedi példányokkal, szép hazai és külföldi sorozatokkal. Hogy az én kollekcióimnak mennyire volt művészeti értéke, azt akkor nem tudtam, és most sem fontos, bár a szépet már akkor szerettem. Ha létezett volna internet és saját blogom, akkor talán ezeket én is megosztottam volna a világhálón szörföző emberekkel, ha nem akadt volna jobb dolgom…
De már akkoriban, jó negyven évvel ezelőtt sok mindent gyűjtöttek az emberek általában, nem csak én. Az akkori idők diktálták a divatot ezen a téren is. És nem csak akkor, hanem manapság úgyszintén. Új és régi könyveket, hanglemezeket, fényképeket, emlékeket gyűjtöttek; különböző márkás cigarettákat szálára és üres cigarettás dobozokat, külföldi nemes italokat eredeti palackokban, üres sörös dobozokat; üres üvegeket, ócskavasat, papír- (és manapság műanyag-) hulladékot; régiségeket, régi és külföldi pénzérméket, bankókat.
Az iskolába növény- és rovargyűjteményt kértek, kérnek, a kórházak és az orvosok pácienseket, a betegek gyógyszereket, betegségeket halmoztak, halmoznak. A gazdag emberek házakat, autókat, bútorokat, a mágnások palotákat, luxuskocsikat, repülőgépeket és telivéreket, a nők ruhákat, cipőket, ékszereket, a férfiak nőket és barátnőket. A jó gazda tüzelőt és termést, a jó háziasszony fűszereket, fűszernövényeket, új recepteket, az átlagemberek pénzt és ennivalót.
Az egyesületek segélyeket szedtek, szednek össze, az árvaházak árvákat, az öregotthonok öregeket, a szegények félelmeket és rossz szokásokat, a klubok magányos embereket, a menhelyek kóbor kutyákat, a vadállatok bolhákat. A nyomozók bizonyítékokat, a fegyházak börtöntöltelékeket, a gengszterek fegyvereket és kábítószereket. A stricik prostituáltakat, a prostituáltak (vibrátorokat és) szeretőket.
A művészetet kedvelőknek festmény-, rajz- és szoborgyűjteményük volt, van, a múzeumoknak különböző kollekciójuk, a kislányoknak babagyűjteményük, a fiúcskáknak autógyűjteményük, akik tanultak, tanulnak, azoknak pedig tudás- és információhalmazuk.
A sportolók erőt és érméket gyűjtöttek, gyűjtenek, a turisták kagylókat és virágokat, a természetgyógyászok gyógynövényeket. A vadászok trófeákat, az egyházak hívőket, a politikusok ostobákat, a kétszínű emberek balekokat, a hadsereg katonákat, a törekvő emberek kitüntetéseket és elismeréseket, az üzletemberek sikereket, a piaci kofák és üzletesek vásárlókat és fogyasztókat.
Az okos férfiak és nők maradandó élményekkel és élettapasztalatokkal dicsekedtek, dicsekednek. Többek között szeretettel, családdal, gyermekekkel, unokákkal.
És még sorolhatnám. Akit véletlenségből kifelejtettem, az nyújtsa föl a kezét, és a következő alkalommal besorolom ebbe a gyűjteménybe. Addig is, nézzük meg a friss újságban és az interneten, hogy mi újság a legfrissebb kollekciók körében…

Dávid László,
Marosszentgyörgy,
2018. augusztus 28.

Szólj hozzá!