Erzsike néni is felújíttat

Erzsike néni is felújíttat
Írta: Tilk Katalin

Végre nyár van! Lehet hegyet mászni, tengerhez utazni, pihenni, vagy azt a munkát intézni, amire egész évben valahogy nem került sor. Szóval lehet kertes házat építeni, kertet, házat felújítani.
Erzsike néni is felújíttat.
A fürdőszobáját. Azt, amit kb. 1001 éve még kicsi korában az apja alakított ki a spejz feléből, mert bizony fürdőszoba akkoriban nem volt.
De nemcsak náluk, máshol is a konyha egy elfüggönyözött sarkában tisztálkodtak a népek, szépen titokzatosan, intim magányban. A régi házakban volt tornác. Erzsike néniéknél gang volt a neve, mert német ősökkel büszkélkedhetett a család. Meg aztán volt két szoba, konyha és még egy kisebb szoba-féle hátul, na meg kamra. Irdatlan hosszú és keskeny. A stelázsi mellett elhaladva a spájz végében keresztben a nagy lisztes láda. Ferde teteje két részre osztva, mert a finomliszt mellett kellett kenyérlisztnek való is. Fent a magasban szalonna, kolbász, meg füstölt ez-meg az csöpögött a melegek beköszöntével szomorúan. Háború után a disznósonka kicsit összement, mert csak füstölt kacsa meg libacomb lóghatott még magasabban a madzagon. Amikor később már kényelmesen, a sarki boltban is lehetett kapni kenyeret, azt a jóféle kétkilósat, aminek a héját is élvezet volt rágni, szóval akkor azt mondta Erzsike néni anyukája, hogy ő bizony eztán nem bír/tud/akar (a megfelelő kiválasztandó) többet kenyeret dagasztani. A lisztesláda kikerült a nyáriba, aztán meg a fáskamrába. Jó kis hely adódott. Erzsike néni apukája kitalálta, családi tanács megtanácskozta és amikor Erzsike néni anyukája kimondta az áment, jöhetett a felújítás. De akkor valahogy minden olyan gyorsan, flottul ment. Erzsike a csempét adogatta az apjának, egyet-kettőt ő is felragaszthatott, sőt a fugázás nyomait is segített eltüntetni. És már kész is. Apa koszos és fáradt, anya nyugodt, nem ideges, mert halad a munka, Erzsike még játszani is ráért.
Sok-sok év után, mikor Erzsike már Erzsike néni lett egy felújítást ő maga végzett. Na, nem valami komplikált csempeleveréses, csőkicseréléses felújításra kell gondolni. Erzsike néni vásárolt fehér festéket, hígítót, ecsetet és még egy csodaszert, amitől a festék nem folyik le a csempéről. Híd, de drága.
Egy darabig így is jó volt. De az igények győztek az igénytelenség felett, na meg összegyűlt a kis kuporgatott forintocska is. És jöhetett az igazi felújítás. Uccu neki!
Ám most, most valahogy másképp mennek a dolgok, s amikor erre Erzsike néni ráeszmélt, már késő volt. Késő volt a munkát leállítani, visszamondani, vagy visszacsinálni. Mikor már vagy ezredszer átkozta el magát, hogy minek kellett látogatóba menni Juliskáékhoz, meg Klárikához, meg minek kellett neki megcsodálni azaz megirigyelni az ő csodaszép, makulátlan, gyönyörűségesen felújított fürdőszobáikat, akkor már csak annyit bírt kinyögni, hogy: -Gyerünk, folytassuk, fejezzük be végre!
A kezdetek.
Egy álló évig gyűjtögette a csempéket, új szekrénykéket, tükröt, élvédőt, meg fugázót, meg a jó Isten tudja mi minden felújításhoz valót Erzsike néni. De milyen jól is tette! Azóta egyrészt kerülgethette a sok összehörcsögölt anyagot a szoba sarkában, mert ő bizony ki nem viszi a nyáriba! Még megrágná a patkány. Másrészt azóta legalább a duplájába kerülne, mert amilyen drágaság lett hirtelen. És gyűjtögette az információt is a Coopban, meg aztán a munkahelyén, meg a kisboltban, szóval úton-útfélen. Ez volt a dolog legkellemesebb, legszórakoztatóbb része, hiszen Erzsike néni beszélgetni, -na, jó pletykálkodni- nagyon szeretett. Hosszas töprengés, tanakodás után kb. egy éve meg is állapodott egy ismerőse fiával, aki kisebb- nagyobb életkanyarok után kőművessé vált. Az anyját ismerem, tán csak nem csap be a gyereke! Így gondolkodott Erzsike néni optimistán. Mert sajnos a mesteremberekről -egy idő és pár kellemetlen tapasztalat után- valahogy nincs jó véleménye. Szóval úgy döntött Erzsike néni, hogy benne megbízik, ő nem csapja be.
De! Igen. Ő csak az időhúzással. Nem nyáron, majd szeptemberben, de aztán januárban egészen biztosan jön. Ígérte, már amikor el tudta csípni Erzsike néni. Ezek után később már azt is megkérdezte kissé gyanakvóan Erzsike néni, hogy melyik év januárjában. Kezdetben a telefont felvette a mester és sorolta a kifogásokat. Később már nem vette fel, de jólnevelten visszahívta Erzsike nénit. Jó az idő, kinti munkát vállalt el. A fürdőszobát hóviharban is meg tudja csinálni. Aztán teltek múltak a napok, hetek, hónapok már visszahívás sincs. Erzsike néni modern asszony, sms, e-mail, Messenger üzenet minden játszott. És ekkor rájött valamire Erzsike néni. Ezt a kuncsafttal való viselkedést bizonyára tantárgyként tanítják a kőműves-képzőben, vagy titokban egymásnak adják át ezeket a trükköket a kétkezi dolgozók.
Aztán következő nyáron mégis egy másik Mekk Elekkel kezdett munkába Erzsike néni. Nagyon jó ismerőse gardírozta. Az ő anyósánál is dolgozott. Ilyen jól, meg olyan jól. Csak azt felejtette el megemlíteni, hogy nem fürdőszobafelújítást.
Mindent megmutogatott, elsorolt Erzsike néni. A kívánságait is. A nagymester megnyugtatta, hogy olcsón dolgozik. Valahogy nem tartotta fontosnak azt az egyet elárulni, hogy olcsón ugyan, de csúnyán is.
Erzsike néni négy hétig a konyhai kisbojler melegvizét használhatta tisztálkodásra, mosásra, ivásra. Merthogy főzni nem főzött. Aprócska főzőfülkéjében a mester kávéját készítgette, ásványvizét hűtötte, s mivel itt volt az egyedüli vízvételi lehetőség a házban, a mosogatóhoz hozzá sem tudott volna férni, de amilyen koszos volt, nem is akart.
Első héten kiderült, hogy csőtörés is van. Gyanús is volt Erzsike néninek az a pukli a fal másik oldalán. Mivel korábban ilyennel még nem találkozott, nem gyanakodott csőtörésre. Ilyen egy csőtörés? Vízcsövek elrozsdálása miatt vízszerelő is jön és ő is dolgozik. Aztán áramvezetékek cseréje következett, mert ott is volt hangyányi gond. Szerencsére mindkét mester értette a dolgát és gyors, remek munkát végzett. Ha a ház valamikor összedőlne, a vízvezeték, meg a fürdőszobai villanyvezeték akkor is állna, rendben lenne.
Na de utána a csempézés. Ez a mester nem volt se gyors, se remek. Eleinte halkan dohogott az orra alatt, aztán már hangosabban is, hogy nem egyenes a fal, viszont a csempe túl egyenes, hiába áztatja vízbe- nem hajlik. Rossz a „furó” , de még rosszabb ez a munka, ami alig fizet és bizony mindjárt elmegy ő külföldre.
Gesagt, getan!
Egy napon -hogy szép, vagy csúnya nézőpont kérdése- ebéd után összepakolt és ide se jövök többet kiáltással eltávozott. Sajnos akkor már előleg, napi munkára pénz címszóval kikunyerálgatta a munkabért.
Á! Biztosan csak ideges. Holnapra kipiheni magát.
Másnap tényleg nem ment fürdőszobázni.
Erzsike néni összeomlott. Majd mikor kipityeregte, meg elátkozta magát, hogy ő milyen szerencsétlen, meg hogy már megint becsapták, megpróbált gondolkodni. Higgadtan, nyugodtan. Na, jó egy kis szilvórium is segített. A vérnyomáscsökkentőt úgyis reggel kellett bevenni. Mint Poirot-nál nála is dolgoztak a szürke agysejtek és Erzsike néni, olvasott asszony lévén rájött valamire. Ha van Y meg Z generáció, meg G pont, akkor neki meg van B terve.
Mivel egy elrontott fürdőszobát a világon senki se fog neki helyrehozni (más után dolgozni?!) neki kell mindent rendbe szedni. Nem félt ő a munkától! Nem. Vagyis nem attól félt. A túl magasan és túl alacsonyan levő intézni-valók okoztak neki nehézséget. De úgy gondolta, megoldja. Míg van teleszkópos meszelőnyél, meg ragtapasz, addig nincs gond.
A sok elpocsékolt gipsz, meg fugázó helyett beszerzett újat, fogott egy pár szerszámot és nekiállt. Egy hétig csak olvasószemüvegben közelítette meg a fürdőszobát, ami elég veszélyes mutatvány három és feles lencsével, mert abban aztán távolra semmit sem látott nemhogy a hibákból, még a lába alá keveredő bármiből sem. Esténként villanyt se gyújtott, nehogy rátévedjen a pillantása a problémákra.
De attól még nem játszotta a struccot.
Nem, nem! Nem dugta homokba a fejét!
Javítgatott!
A hézagokat betömte, a fölös anyagot lesúrolta, kivakargatta cuki kis piros nyelű nőies csavarhúzójával. Festett, szegélyeket pótolt, meg fugázott, ahonnan a mester nagyvonalúan kifelejtette.
De ő ezt ingyen csinálta úgy, hogy ezért másnak már fizetett!
Balek.
Becsapták és semmit nem tehet. Már megint.
Ilyen a világ mondogatta a mester, amikor a cigarettaszüneteiben a kávéját kavargatta elégedetten.
Talán decemberre elkészül Erzsike néni is, ha addig nem szokik rá az alkoholra, vagy nem üti meg a guta, ahányszor csak dolgozni megy új munkahelyére, a fürdőszobájába.