Az iskolában, megtanultuk a földrajzórán, hogy országunkban hol helyezkednek el a megyék, a városok, és egyéb lakott települések. Aki tudja, Szolnok a térképen hol is helyezkedik el, valószínűleg egyetért velem, hogy nem lehet azt mondani rá, Északkeleten. Ugyanakkor az sem fedi a valóságot, ha Délkeletinek minősítjük. Az ország hossztengelyét figyelembe véve, leginkább középtájinak mondhatjuk. Így tanultuk. Aztán egy-két éve kezdett gyanús lenni nekem ez az egész. Nem mertem rögtön következtetéseket levonni megfigyeléseim alapján, de minél tovább figyeltem a dolgok alakulását, annál inkább be kellett látnom, itt valami nem stimmel. Átvernek minket a földrajzórákon? Vagy még ennél is komolyabb a helyzet? Többről van szó?
Az egész úgy kezdődött, hogy hallgattam az időjárás jelentést. Észak – Északkeletre esőt, erős szelet, zivatart mondott. A Tiszántúl, Duna-Tisza köze napos, száraz. Enyhe széllel. Nosza, bepakoltam a mosógépet. Mire megreggeliztem, elmosogattam, lejárt a gép. Éppen elindultam a fürdőszoba felé a nedves ruhákat kiszedni, mikor azt vettem észre, hogy sötétebb lett. Az ablakhoz siettem, s mindenfelől nehéz, sötét felhők gyülekeztek az égen. „A fenébe! Ide napos, száraz időt mondtak mára, és most teregethetek bent.” – gondoltam. Leeresztettem a fregolit a kád felett, és mérgesen kiteregettem. Elég egész télen a nedves ruhákból, alig várom, hogy a napon száradjanak. Még az illatuk is más.
Következő alkalommal, majdnem az egész hétre esőt mondtak. Akkor is mosnom kell, megint csak idebent száradnak meg. Telepakoltam a gépet, még a lépcsőn is ruha száradt. Másnap arra ébredtem az emeleten, Keleti fekvésű, utcára néző hálószobánkban, hogy ragyogóan süt a nap, egy mákszemnyi felhő sem mutatta magát semerre. „Jó, jó! Ők is tévedhetnek.” – vettem védelmembe még mindig a meteorológusokat. De már két-három év után kezdtem mást gondolni erről az egészről, mikor az idő haladtával sem változott semmi. Lehet, hogy Szolnok nem egy állandó helyen fekszik? Arra gondoltam, amikor Észak – Északkeletre mondtak esőt, és nálunk szakadt, hogy talán az éjszaka sötétjében feljebb kúszott a térképen. Talán épp Gyöngyös, vagy Eger mellé. Lehet, hogy fordított esetben, ha elindulnék autóval, pár perc múlva Szegeden lennék? Nem mertem elindulni. Tovább gondolva a helyzetet, arra jutottam, hogy talán ezek a városok, nem is léteznek. Csak el akarják hitetni, hogy ott vannak, ahol tanultuk. Lehet, hogy ez az egész csak illúzió. Hét ágra sütött a nap. Kimentem az udvarra, pár ruhát kiteregetni. A tiszta kék eget, egy utasszállítógép szántotta fodros fehér barázdát hagyva maga után. Felnéztem, s mosolyogva legyintettem. „Számítógépes trükk. Illúzió.”
Aztán kiabálni kezdtem, hogy mindenki hallja a környéken.
– Ne higgyétek el az egészet! Csak illúzió!
Nem értettem, a két fehér ruhás férfi mit keres az udvarunkban, és miért akarnak fordítva rám adni egy szintén fehér ruhát. Hogy fogok abban kiteregetni? De mikor beadták az injekciót, csak rájuk mosolyogtam.
– Tudom, fiúk. Ez is csak illúzió – s kacsintottam hozzá.
Az egész úgy kezdődött, hogy hallgattam az időjárás jelentést. Észak – Északkeletre esőt, erős szelet, zivatart mondott. A Tiszántúl, Duna-Tisza köze napos, száraz. Enyhe széllel. Nosza, bepakoltam a mosógépet. Mire megreggeliztem, elmosogattam, lejárt a gép. Éppen elindultam a fürdőszoba felé a nedves ruhákat kiszedni, mikor azt vettem észre, hogy sötétebb lett. Az ablakhoz siettem, s mindenfelől nehéz, sötét felhők gyülekeztek az égen. „A fenébe! Ide napos, száraz időt mondtak mára, és most teregethetek bent.” – gondoltam. Leeresztettem a fregolit a kád felett, és mérgesen kiteregettem. Elég egész télen a nedves ruhákból, alig várom, hogy a napon száradjanak. Még az illatuk is más.
Következő alkalommal, majdnem az egész hétre esőt mondtak. Akkor is mosnom kell, megint csak idebent száradnak meg. Telepakoltam a gépet, még a lépcsőn is ruha száradt. Másnap arra ébredtem az emeleten, Keleti fekvésű, utcára néző hálószobánkban, hogy ragyogóan süt a nap, egy mákszemnyi felhő sem mutatta magát semerre. „Jó, jó! Ők is tévedhetnek.” – vettem védelmembe még mindig a meteorológusokat. De már két-három év után kezdtem mást gondolni erről az egészről, mikor az idő haladtával sem változott semmi. Lehet, hogy Szolnok nem egy állandó helyen fekszik? Arra gondoltam, amikor Észak – Északkeletre mondtak esőt, és nálunk szakadt, hogy talán az éjszaka sötétjében feljebb kúszott a térképen. Talán épp Gyöngyös, vagy Eger mellé. Lehet, hogy fordított esetben, ha elindulnék autóval, pár perc múlva Szegeden lennék? Nem mertem elindulni. Tovább gondolva a helyzetet, arra jutottam, hogy talán ezek a városok, nem is léteznek. Csak el akarják hitetni, hogy ott vannak, ahol tanultuk. Lehet, hogy ez az egész csak illúzió. Hét ágra sütött a nap. Kimentem az udvarra, pár ruhát kiteregetni. A tiszta kék eget, egy utasszállítógép szántotta fodros fehér barázdát hagyva maga után. Felnéztem, s mosolyogva legyintettem. „Számítógépes trükk. Illúzió.”
Aztán kiabálni kezdtem, hogy mindenki hallja a környéken.
– Ne higgyétek el az egészet! Csak illúzió!
Nem értettem, a két fehér ruhás férfi mit keres az udvarunkban, és miért akarnak fordítva rám adni egy szintén fehér ruhát. Hogy fogok abban kiteregetni? De mikor beadták az injekciót, csak rájuk mosolyogtam.
– Tudom, fiúk. Ez is csak illúzió – s kacsintottam hozzá.
Írta: Tara Scott
Kedves Tara!
Földrajzból mindig nagyon gyenge voltam, nem is erőltettem ezt a kérdést. Most viszont igencsak gondolkodóba ejtettél azzal, hogy hol van a határa az északi és a déli országrésznek? Szolnok hová esik? Lehet, hogy az időjárás is bizonytalan ebben a kérdésben? Tetszett ötletes történeted. Gratulálok! Sok szeretettel Eszter
Drágáim köszönöm szépen Mindenkinek aki itt járt. Drága Mab Tee! Mivel nem voltam biztos magam sem a földrajzi nevek helyes írásában, mindegyiket megnéztem itt a neten épp azért, hogy el ne írjam. Akkor mindketten hibásak vagyunk. 🙂 Én azért mert elfelejtettem, a net meg azért, mert rosszul írta ki. 🙂
Sajnos a legkevesebb az lenne, hogy eláznak a ruháink, de úgy két hete az összes média jó időt mondott egész napra, és este heves zivatarfront vonult át az országon hatalmas károkat okozva. Az esti film alatt csíkon figyelmeztettek mindenkit. Ez azért elég durva volt. Attól függetlenül, hogy bántani akarnám a meteorológusokat.
Szeretettel ölellek Benneteket.
Kedves Tara!
Nekem rögtön egy film is eszembe jutott: Mátrix. Szerintem, egyszer mindenkinek megfordult már a fejében, hogy amit a világról tudunk, az egy hamis kép, és valami kísérlet áldozatai vagyunk.
Érdekes kérdést feszegetsz a történeteden keresztül, bár azt nem teljesen értettem, hogy miért vitték el rögtön a "fehér fiúk" (Men in White 😀 ), mert azt kiabálta illúzió.
Egyedül az égtájak helyesírásával van gondom.
Ezektől függetlenül érdekes kérdést feszegető írás. Szívesen olvastam volna még tovább.
Üdv: Mab Tee
Csatlakozok Sándorhoz, de sokszor puszillak is: Mila
Kedves Tara!
Jót mosolyogtam írásodon, és szinte megsajnáltam a meteorológusokat.:)
Az időjárás a legcsalfább a világon! Majd az egész országban, még Szolnokon is, helyi záporok, zivatarok verik el a port, míg a Duna-Tisza közén, délen egy fikarcnyi eső sincs, de forróság annál nagyobb. Itt nekünk lassan már a csapadék is "illúzió" lesz csupán.
Nagyon tetszett írásod, gratulálok!
Sok szeretettel: Titanil
Mosoly és voksom! Puszi Tarám: Sándor:)