Egy kicsi lélek arról álmodik, hogy két lélek úgy szeresse egymást, hogy ő az életfa virágának bimbója lehessen. Aztán, egy különleges napon, az életfa gyümölcsöt érlel. Kicsi, puha, selyembőrű csoda, aki a barlangból kibújik. Ő a nők álma, anyák boldogsága.
– Itt vagyok! szeressetek! Én nagyon szeretlek!
Az anyai szívhez nyomja kicsi fülét, úgy hallgatja az égi zenét. Dobban a szív, és ő a mellből nagyot szív. Úgy ölel a kar, mint e két teremtmény között a lelki kapocs.
Nőnek lenni öröm, teremteni gyönyör!
Isten adta ajándék! Nincs ennél nagyobb érték, se arany, se gyémánt.
A jó Isten megáldott, kétszer kaptam ajándékot.
– Itt vagyok! szeressetek! Én nagyon szeretlek!
Az anyai szívhez nyomja kicsi fülét, úgy hallgatja az égi zenét. Dobban a szív, és ő a mellből nagyot szív. Úgy ölel a kar, mint e két teremtmény között a lelki kapocs.
Nőnek lenni öröm, teremteni gyönyör!
Isten adta ajándék! Nincs ennél nagyobb érték, se arany, se gyémánt.
A jó Isten megáldott, kétszer kaptam ajándékot.
Kedves Hozzászólók!
Köszönöm, hogy olvastátok soraimat, és örülök, hogy tetszett az írásom.
Szeretettel:Bea
Kedves Alkotótárs!
A legszebb ajándékról írtál, ezt apaként én is alátámaszthatom!
Gratulálok, Csaba
Kedves Tollforgató
Szép ajándek,
Szeretettel gratulálok!
Magdi
Kedves Tollforgató!
Valóban, a gyermeknél nincs nagyobb ajándék! Két gyermekedhez és az írásodhoz is szeretettel gratulálok:
Kata