Premier

Marietta már koránál fogva sem tartozott a könnyen feladó típusok közé, habár érzékeny ingerlékenységgel párosuló habitusát csak a jólneveltsége tartotta kordában. Mindezt olyan művészi szinten, hogy egyensúlyvesztéseit szinte észrevétlenné tette, és csak egy aprócska felszíni rezdülés utalt valami szokatlanra. Amikor szinte elvesztette kapcsolatát saját magával, amit csak egy jó megfigyelő sejtett volna meg, helyét akkor sem hagyta el. Nem vett fel sztárallűröket, ami a kiürülést próbálja leplezni azzal, hogy a semmit látványos megnyilvánulásokkal valaminek álcázza. Mindez egy akció film törvényszerűségét mutatta, amikor az effektusok mögé bújtatják az unalmat. Marietta ilyen eszközökhöz nem folyamodott. Ráhagyatkozott inkább az eleganciára, ami időnként szintén álca, ami a nehéz helyzeteket áthidalja. Erre csak egy bizonyos ideig képes, utána semmissé válhat, ha nincs mögötte személyiség. Szerencsére hamar megtöltötte tartalommal az átmeneti zavar után. A próbák alatt is, amikor a fiatalok hallgattak rá, ahogy kezének harmonikus, könnyed mozgásával kísérte dallamos, lágy szavait. Amikor elfáradt egy díszlet székre ült. Térdét szorosan összezárva, ahogy az illem diktálta. Könyökét az asztalra támasztva derékszöget formálva karjával. Ami tökéletes támaszt biztosított hamvas, ősz, rendezett frizurájú fejének. Élénk tekintetű sötétbarna szemével figyelte őket. Beszívták illatpáráját, amit messziről éreztek. Kissé bántotta orrukat, mégis jó érzéssel töltötte őket el. A régi idők hangulatát visszahozó ízléstelen, de az idős hölgy testével kölcsönhatásba kerülve átlényegült, és csakis rá jellemző ismerős légkört teremtett körülötte. Bármennyire tartotta magát, rajta is érezték az izgalmat a bemutató előtt. Ez különösen hatott rájuk, bár nem éppen pozitívan. Nem szerették idős, fáradt asszonynak látni, aki felgyorsult mozgásával és beszédével kezdte aláásni egész életével igazolt méltóságát, amiről gyakran mesélt nekik. Más azonban ott lenni és más hallani róla. A mesélő önkéntelenül összevon így válik egységes egésszé a töredezett sors. Naturális valóságával egy dokumentumfilmhez lenne hasonló, amiből hiányzik a költészet. Amire szükség van, ezt teremti meg a mese illúzióját, ami hatni tud a hallgatóságra.
A premier napjának izgalma mindezt feloldódással fenyegette. A körülmények elhatalmasodtak rajta is, rengeteg kávét ivott. Kezét túlságosan gyakran emelgette frizurájához, ezzel modorossá már-már mesterkélté vált. Nem oda illő tincsei, amit az állandó önkéntelen mozgásával a frizurájából kiszabadított, a ziláltság benyomását keltették. Úgy kellet felszólítani, hogy foglalja el a helyét, amit többszöri figyelmeztetésre meg is tett. Elindult a színpad alatt elhelyezkedő alig észrevehető ajtó felé. Benyitott ugyanúgy, mint ahogy negyven évig tette. Végigment egy bágyadt fényű, szűk, levegőtlen folyosón, ami egy parányi helyiségben végződött, a színpad fele néző kiugróval. Leült egy kényelmes, bíborvörös színű plüss fotelba. Kinyitott egy füzetet, az előadás szövegével, gondos harmonikus írásával áttekinthetővé téve, hogy mindig tisztában legyen, kinek melyik végszavat kell mondania. Elaludtak a fények és megkezdődött az előadás, aminek sikere Marietta súgása nélkül elképzelhetetlen lett volna.