Egy kutya levele a túlvilágról

Kedves Gazdám!

Bár tudom, hogy nehéz időszakon mész most keresztül, mert én elmentem. Kérlek tégy úgy, ahogy én, sose felejts el.

Köszönöm a sok szeretet, a jutalomfalatokat, a hasvakarást. Tudom, annyira nem szeretted, mikor orron vagy arcon nyaltalak, de ez is csak a szeretetem jele volt. Köszönöm, hogy megengedted, hogy a szobádba aludjak, hogy felugorjak az ágyadra. Kérlek, ne haragudj azért, amikor egyik éjjel besurrantam a szobádba és melléd feküdtem. Emlékszem mérgesen lezavartál. Nem esett jól, de aztán csak megbocsájtottam, mert szerettelek. Bár be kell vallanom őszintén, hogy amikor felriadtál, hogy melletted fekszem én is megijedtem. Napról-napra néztem, ahogy a kis törékeny lányból egy érett, felnőtt nő válik. Szerettem az öledbe ülni, de azt még jobban, amikor felemeltél a földről és magadhoz öleltél. Ilyenkor szerettem egy pillanatra karjaidba megpihenni és körültekinteni a nagyvilágra.
Szomorú voltam, amikor a reggeleken nem jöttél le az étkezőbe, ezért surrantam fel mindig hozzád.

Nehezen fogadtam el, hogy elhagytad a házat, de hát az élet megy tovább és neked is tovább kellett menned az élettel. Új kihívások vártak rád, de reménykedtem benne, hogy sokszor eszedbe jutok. Amikor itthon voltál egy kicsit én is megnyugodtam. Ilyenkor, amikor megláttalak ki tudtam volna ugrani a bundámból örömömben.

Nagyon fogsz hiányozni.
Kérlek őrizz meg olyannak, amikor még nem voltam beteg és öreg.
Sajnálom, hogy megöregedtem, és hogy el kellett mennem.
Kívánok neked tartalmas és szép hosszú életet.

Kiskutyád
Szuzy