Hidegre fordult már az idő, csípős szelek fújdogáltak, néha egy- egy hópehely köszönt rám, megcsiklandozva orromat, hogy ébredjek fel gondolataimból.
Huszonnégy év emlékei, fájdalmai kínoztak. Alig vettem észre, hogy a holdsugár gúnyosan, ridegen, mint egy röntgen, szinte átvilágítja testemet. Árnyképnek tűntem az éjszakában. Bolyongtam hangtalanul. Mennyivel jobb lenne, ha nagy pelyhekben hullana a hó, és édes, lágy zizegésével, zeneként hatna emlékeim kottáján. Talán nem fájna úgy minden, talán könnyebb lenne a válás.
Tulajdonképpen, furcsa pár vagyunk! Te mondtad, hogy most amikor tudod, hogy elveszítettél, most jöttél rá, milyen nagyszerű ember vagyok.
Ezzel bevallottad, hogy eddig csak magadat ismerted el. Én mellékes voltam a számodra! Aki ha van, nem veszik észre: csak akkor hiányzik, majd ha elmegy! Drága árat fizettünk mindketten! Te, azért mert elvesztettél, én pedig azért, mert új életet kell kezdenem, addig, amíg nem késő!
… Milyen furcsa magamban beszélek. Ha valaki hallaná, azt hinné, bolond vagyok. Pedig csak azt akartam, hogy ne Te, mondd meg más helyett, hogy mit érez. Azt mindenki, önmaga tudja. Te nem tudhatod! Ne kényszerítsd rá akaratodat senkire! Hiszen azért nagyszerű az EMBER, a világmindenségben, mert egyedi! Nincs belőle két egyforma. Ha valakire rá kényszerítsük akaratunkat, elveszíti egyéniségét. Inkább segíteni kell mindenkit, hogy megvalósíthassa önmagát! Hogy kihozza önmagából, mindazt, ami benne van.
Ahogy a virágnak szüksége van a Nap melegére, az embernek is szüksége van az elismerésre. Te valahogy ezt mindig elfelejtetted. Emlékszel, mindig azt mondtad. – Egy asszony soha ne várjon köszönetet, azért amit tesz. Örüljön, ha elfogy minden, amit készített! – Furcsa, de erről a hegedű jut az eszembe. Ha sokáig húzogatják rajta a vonót, meglazulnak húrjai, és hamisan szól. Pedig a neve, továbbra is hegedű, csak így már nem élvezhető a dallam! Megpróbáltuk, nem megy. Az élet pedig halad tovább, óriási léptekkel előre. Ismétlés nincs! Ahogy alakítjuk, úgy kell végig élnünk…
Ó kedves szél! Te segítesz, hogy végiggondoljak mindent. Egyszer felerősödsz, aztán elcsitulsz, mint lelkemben dúló vihar. Pedig most jön még a neheze! Búcsúzás a kisebbik fiamtól. Igaz csaknem felnőtt 17- éves. A bátyja már megnősült, új életet kezdett. Csak erős tudjak maradni!
Halkan nyitom az ajtót, csendben az ágyához lépek, alszik. Szeretném megsimogatni. Megmozdul, rám néz. – Anyucikám, megjöttél? – Elkapja a kezemet, megsimogatja, aztán végig csókolja a karomat. Úgy bújik hozzám, mint egy kismacska. Halkan suttogja,- nagyon rossz lesz, ha elmész, de már belátom, hogy ez így nem mehet tovább.
Jó lenne veled menni, de csak nyűg lennék a nyakadon. Egyedül is nagyon nehéz lesz neked! Majd ha Apu ad nekem pénzt, nagyon fogok spórolni, és ami marad, mind neked adom, hogy könnyebben élj! Átöleltük egymást úgy sírtunk.
Ő is nemsokára felnő. Egyetemre megy, megnősül, családja lesz, mint a nagyobbik fiamnak.
Önállóak lesznek mindketten. És én? És még nagyon sokan mások, akik, míg a férjünk tanult neveltük gyermekeinket,. Mindezt köszönet és hála nélkül. Ők elérték, amire törekedtek, és rájöttek, hogy ez a feleség már nem hozzájuk való. Elszürkült, unalmassá vált. Úgy tesznek, mintha féltékenyek lennének, ha valaki a feleségükre mer nézni. Pedig valójában csak a tulajdonukat védik.
Csinos a titkárnő, szép a gépíró lány, értelmes a kolléganő. De a feleség?
Arról azt is elfelejtették már, hogy nő!
Van, aki ebbe beletörődik, elfásul, megfakul. Van, aki nem bírja idegekkel, s állandó orvosi kezelésre szorul. Ezeket, a feleségeket azért nem viszik magukkal a férjek, mert szégyellik őket. De vannak, akik kitörnek, igaz kicsit későn, de nem ok nélkül.
A gyermekeik miatt, akiket eddig neveltek, de már felnőttek.
– Most én következem! – Mondják. Bármelyik utat választják, mindegyik szakítás.
A férjtől, családtól, vagy önmaguk egyéniségétől! De indulnak, tízszer, százszor nehezebb körülmények között. Kissé öregen, de hajtja őket valami! Erő? Önbizalom? Öntudat? Nem tudom mi, de dicsérem őket, mert versenyre kelnek a kegyetlen múló idővel!
5 csillagos