Piroska egy kedves ifjú nő, valahol Európában. Egy csendes kisvárosban éldegél. Történetünk elején alig múlt húsz éves, és ápolónőként dolgozik egy idősek otthonában. A Szép Ősz-ben. A Szép Ősz nemrég készült el, szép, nagy kerttel rendelkező épület, mintha szanatórium lenne. Csakhogy ide már általában úgy jönnek az emberek, hogy tudják, a kifelé vezető út számukra a halál. Mindenkinek nehéz ezt a gondolatot elfogadni, talán mert olyan ez a mai világ, hogy későn kezdünk el gondolkodni a halálról.
A városkának áldás ez az idősek otthona, sok új munkalehetőséget jelent. ågy Piroskának is. Ez az első igazi munkahelye, eddig csak amolyan gyakorlatos volt. Tele van tennivágyással, segíteni akarással, széppé szeretné varázsolni a kis öregek (így hívja magában őket) életét. Nemrég halt meg a nagymamája, akinél lakott, s akihez erősen kötődött. Most egyedül él, nincs még párja. Ábrándozó lélek, talán még naivabb ábrándozó, mint a kortársai.
Nem használatos manapság már az udvarlás szó, ezért inkább úgy mondom: két fiatalember is érdeklődik utána. Az egyik Farkas József, a Józsi, akit még iskoláskorából ismer. A másik, Vadász Feri, szintén gyerekkori ismerős. Mindketten ugyanebben a kisvárosban élnek, Józsi apja autójavító műhelyében dolgozik, Feri pedig villanyszerelő.
Piroska szívesen elbeszélget velük, de egyikbe sem szerelmes úgy igazán. Jólesik neki, ha időnként elhívják szórakozni, de amikor ott van egy bulin, akkor már gyakran rosszul érzi magát. Idegenül. Talán ezért nincs még igazi párkapcsolata. Nem tud feloldódni. Nem tudja elengedni magát. Minél több időt tölt valakivel, akár Józsival, akár Ferivel, annál messzebbre érzi magát tőlük. Mintha egy más világban élne, mint ők. Mást se hall tőlük, mint a terveiket, hogy hogyan lesz majd igazán sok pénzük.
Egyik nap, a Szép Őszhöz közeledve, már messziről meglátja, hogy rendőrautók állnak az épület előtt. Aggodalommal gyorsítja meg a lépteit. Egy olyan haláleset történt az éjszaka, amelynél felmerült a gyilkosság gyanúja. Az egyik idős ápoltat, úgy tűnik, megfojtották. S eltűnt egy széf kulcs, amelyben a néni pénzt és értéktárgyakat őrzött.
Felbolydul az addig nyugodt élet. Mindenkié, az otthon lakóié és a kisváros lakóié egyaránt. A rendőrség sok mindenkit kihallgat, az otthon lakóit is, az ott dolgozókat is, és mindenkit, aki előtte való nap az épületben járt. Ezek közé tartozik Farkas Józsi és Vadász Feri is. Józsi az igazgató kocsiját hozta el a műhelyből, s legalább egy fél órát töltött az épületben. Feri még többet, őt az egyik konyha villanytűzhelyéhez hívták ki, és ez a konyha csak néhány lépésre van a meggyilkolt néni szobájától. Ráadásul néhány nap alatt kiderülnek még olyan dolgok, melyek úgy Ferit, mint Józsit gyanússá teszik a rendőrség szemében. Kiderül, hogy Ferinek komoly adóssága van, és problémái egy hitel részleteinek a fizetésével. Józsiról pedig megtudják, hogy távoli rokonságban állt az öregasszonnyal, s apja rossz néven vette, hogy a néni — gyereke nem lévén — nem nekik akarja hagyni a pénzecskéjét, hanem az idősek otthonának.
Piroskát is többször kihallgatják. Nagyon kellemetlennek tartja ezeket a beszélgetéseket, szemtelennek, majdnem durvának a rendőröket. Olyan intim és indiszkrét kérdéseket tesznek fel neki Ferivel és Józsival kapcsolatban is, hogy nem akar rájuk válaszolni, és néha már majdnem sírva fakad.
A rendőrség egy helyben topog. A nyomozás elhúzódik, néhány hét múlva még a nyomozás addigi vezetőjét is leváltják. Sok mindenre fény derül menet közben, korrupcióra a Szép Ősz építésénél és a polgármesteri hivatalban.
A derűs, békés hangulata a kisvárosnak és az otthonnak odaveszett. Mindenki gyanakvó, mogorva, bezárkózott lett. Piroska már azon töpreng, hogy ne költözzön-e el valahová messzire, ahol senki sem ismeri, ahol újra megleli életörömmel teli önmagát. Ferinek és Józsinak se megy jobban, maga a gyanú is elég ahhoz, hogy megmérgezze az életüket.
Tíz év telik el, mire egy véletlen folytán meglelik a gyilkost, miután egy ékszert ad el valaki, amelyről egy ékszerész felismeri, hogy a megölt asszonyé volt. A tettes valamelyik otthonlakó látogatója volt, aki többször látta és hallotta az öregasszonyt a vagyonkájáról beszélni. Néhány hónap múlva a bíróság a bizonyítékok alapján tizenkét évre ítéli el a gyilkost.
Megtörtént az igazságszolgáltatás. Megtörtént?
El tud múlni nyomtalanul a környezet ellenségességében, a gyanakvásban leélt tíz év? Piroska végül férjhez ment, kislánya született, és férjével s kislányával egy átlagosan boldog család képét mutatják. Megmaradt a Szép Őszben, az évtizedek alatt szinte hozzánőtt az otthonhoz. Se Feri, se Józsi nem érték el a nagy vagyont, amiről ábrándoztak. Feri az évek során kétszer is elvált, állandó anyagi gondokkal küszködött, egyre többet ivott. Józsi átvette apjától a műhelyt, de egy autóbaleset tönkretette a magánéletét. Mindennek látszólag semmi köze ahhoz a régi gyilkossághoz, ami a környezetükben történt. Vagy talán mégis? Milyen sok láthatatlan szállal hat a környezet az életünkre, a hangulatunkra, a velünk történtekre?
“Piroska és a farkas és a vadász” bejegyzéshez 2 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Kedves Róza /mami/!
Köszönöm szépen a hozzászólásodat. Örültem nagyon, hogy megláttad, hogy nem a bűntény az, amit elmesélni akar ez a novella, hanem az, hogy az állandó gyanúsítgatások, az a légkör, amikor az emberek már senkiben sem mernek megbízni, stb., mindez legalább ugyanannyit tesz hozzá a romláshoz, a társadalmi közérzet hanyatlásához és / vagy egy-egy emberi sors vakvágányra futásához, mint a konkrétan "megfogható" események, mint például a bűntények.
Szeretettel:
Márta
Kedves Márta!
Érdeklődéssel olvastam ezt a lélekre is kiható krimidet amelynél nem is maga a bűntény volt az "főszereplő".
Szeretettel: Jártó Róza /mami/