Szürke hajnal

Szürke hajnal

Még mindig nem nőtem fel , hogy elfogadjam apám mosolyát .
Oroszul is tudott , hiszen három évet töltött Szibériában hadifogolyként . Gyalázat és bűn , mi lelkembe pecsételődik , hogy nem hallgattam szavára . Már untam történeteit , az oroszfogság mindennapos téma volt . Akkor régen , unalmasnak tüntek meséi , ma vagyonokat adnék minden szaváért . Elpocsékolt nemzedék , remény , hit , szenvedés , keserűség , megalkuvás . Annyira bánom , annyira restellem , csak egyszer hallanam még éneklő szavát ! Mit nem adnék egy utolsó köszönésért , egy utolsó érintésért . Csak később tudatosult bennem , hogy ő már nincs . Kérges keze , kemény kézfogása , szeme őszinte mosolya , elcsukló néma szava . Viszontlátásra !
A szegénység olyan mint egy örökletes betegség ,nehéz , szinte lehetettlen kigyógyulni belőle . Sokszor vigasztalom magam : – én becsülletes vagyok ! A gazdagok első milliójukat vagy örökölték , vagy lopták ! De rájöttem , lehet ez akár egy elviselhetetlen teher , ha mértéktelenül használják , a végén csak illúzió , pazarlás , bánat és keserűség .
Mióta hazajöttünk , külföldi kirándulásunkról , rémálmok gyötörnek . Két évig keményen spóroltunk rá , hogy eljussunk e csodás helyre , hogy mi is végre gazdagnak érezhessük magunkat , ha csak rövid ideig is . Bolond az egész világ , a közepén én a legbolondabb ! Őt láttam , apukámat , ki már több mint húsz éve meghalt . Csontsoványan ,megkinzottan , várző sebekkel , beesett szemekkel ,rongyos szinte semmi öltözékben . Elősször meg se ismertem , egy beszakadt tetejű épület romjai alatt kinlódott .Már majdnem elmentem mellette , mikor megszólitott : – segits fiam ! -annyira fáj itt legbelül ! és mellkasára mutatott . Talán a poklot láttam , de az nem lehet ! Emlékeim lehetnek tévesek ! Ő a menyországban van ! Az a sok segitő tett , a sok jó mit ő adott . „Ne itélj csak szeress „ vizhangzik utolsó mondata .Valaha rég , uralkodók , királyok kedvenc üdülőhelye volt e félsziget . A Paradicsom akár itt is lehetett volna , hisz oly gyönyörű itt minden . Azok az esti séták , a virágok pazar illata , a pálmafák magassága , nászéjszakai érzés . A tenger , a sós levegő szinte ajzószerként hat . Oly hamar elröpült egy hét , ma az utolsó nap , vége a szabadságnak . Koradélutáni sétánk , még ismeretlen részébe visz a városnak .Csábit e többezer éves város , szinte hiv új csodákat látni . Feleségem fájó lába szinte megfiatalodik , ő hiv :- láttam egy érdekes helyet a térképen . Ez már a külváros , a villák sokasága a jólétet dicsérik . A messzeségben , két kilométernyire a várostól , egy érdekes épület körvonalazódik .Mint fodrozódó paláston , csillog a napfény a sziklabércekkel körülölelt tenger hullámain . Az utolsó ház előtt két feketébe öltözött néni beszélget . Érdeklődni próbálunk a messzeségben húzódó épület felől , de nem értik szavunk , Csak azt hajtogatják : -no , -no , vetik a keresztet és beszaladtak a házba . Mi értetlenül hüledeztünk de vonzott a csodás látvány .
Egy emeletes épület , ahogy közeledünk magassága megnő , széle kitárul . E palota egy csoda , valaha meghaladta a korát . Kisérteties az egész , ablakai bezsaluzva , elburjánzott növényzet és sok kiszáradt fa ronditják méltóságát . Kapuját talán vandálok vitték el , feszitések nyomai csúfitják kőoszlopait . Messziről látszik elszáradt gazzal belepett bejárati lépcsője . Kőkorlátjait elvadult bokrok bozótja takarja . A lépcsősor elején két kőoroszlán hivogat . A hatalmas terasz márvány burkolatát sem kimélte az idő , az óriási , faragott tölgyfaajtón láncok és lakatok lógnak . Szörnyű felismerés : az ajtó nem festéktől vörös . Alvadt vértől szennyes e csodás épitmény bejárata .
Mozgások indúlnak a bokrok alol , két hosszúszőrű macska éshárom fehér kiskutya közeleg . Hizelgésük ,dorombolásuk megnyugtató ,mintha ismernének . Az egyik fehér kiskutyának fekete folt van a jobb szemén ,mint kalózoknak a szemkötés , lábát pacsira emeli . Különös épitmények sorakoznak a főépület hátánál . Egy magas üvegfal betonba ágyazva , majd egy magasra ivelő spirál ,olyan mint egy sehova se vezető , befejezettlen csigalépcső . Hátrébb , egy kupolával befedett kör alakú épitmény . A tetején csillag alakú lyuk tátong , talán csillagvizsgáló lehetett . A kert végébe , pár száz méterre , ott a tenger .Magas szikla parton állunk , alant a gyönyörű homokos part .Sziklába vésett , faragott kőlépcső vezet le a partig . Most már vissza kellene forduljunk ,még össze kell pakoljunk , éjszaka indul a repülő .Ide kellet volna jöjjünk még a hét elején , ez egy csoda , annyi a felfedezni való , szinte elpazarolt időnek tűnik az elmúlt hét . De mi erről a helyről semmit nem tudtunk . Csak a véletlen tévesztett e helyre ? Ez a több hektáros kert még most is gyönyörű . Valaha itt varázslatos lehetett minden . Visszafele indultunk , de észrevettünk egy erdősáv takarásában egy beszakadt tetejű épületet . Raktár lehetett vagy istáló lovak számára . Egy összetörött , elkorhadt hintó maradványai igazolják sejtésem . Csak most vettük észre , hogy az álatok eltűntek .Eddig szinte vezettek bennünket , feleségem még bánkódott is , hogy hova lettek , – jó lett volna egy kiskutyát hazavinni . Még az elején sajnálkozott , hogy semmi ennivalót nem tud nekik adni , csak egy mogyorós csoki és egy fél liter kóla volt táskájában .
Már majdnem elmentünk az épület mellet , mikor fájó nyöszörgést hallottunk , – beszorúlhatott egy kiskutya , – szabaditsuk ki ! Amit ott láttam , földbe gyökerezett a lábam . A beszakadt tető gerendái , ferdén a falakra támaszkodtak . Léc darabok és cserép törmelék mindenfele . Akkor megláttam őt . Egy emberi roncs feküdt a bedőlt gerendák árnyékában . Véresen , szinte ruhátlanul . Felém nyújtotta kezét és nevemen szólitott . Ez nem lehet , hiszen ő már rég meghalt és mégis a szeme , a hangja oly ismerős emlékeket csal elő . -Úgy fáj itt legbelül , s kezét mellkasára tette . – Segits fiam ! -Add gyorsan a csokit és a kólát , ki tudja mióta nem evett ! Tudom , miattam van sokszor csokoládé a táskában , tudja mennyire szeretem , de most talán életmentő lehet .Mohón enni kezdett , szemei hálásan ragyogtak . -Hivjunk mentőt , korházba kell vinni , csuda ,hogy még él . -Nincs jel , nem tudok telefonálni , visszajövünk hivunk segitséget !
Rohantunk a város felé , még jövet láttunk egy pizza árust . Míg én rendeltem , feleségem telefonálni próbált mentőért . Öt , hat barnabőrű suhanc vett körül bennünket , az egyik madzagot akart kezünkre kötni és azt hajtogatta , hogy örök hűség és tiz euro . Csak kártyán volt még némi pénzünk és mondtuk ,hogy nem kérjük a zsinórt mert nincs pénzünk . Erre az egyik kikapta feleségem kezéből a telefont és szaladni kezdett . Az átélt izgalmak és a düh , óriási erőt adott ,utána eredtem . Utol is értem , gallérját megfogtam magamfelé rántottam . Nagyot esett , miközben a telefont kitéptem kezéből . Szirénázó rendőrautó csikorogva fékezett mellettünk . Két rendőr ugrott ki , lefogtak és a telefont elvették . Közben már feleségem és a pizza árus is odaértek és tanusitották a történteket . A kavarodásban , persze a barnabőrű fiatalemberek felszivódtak . A feleségem elég jól beszél angolul és a fiatalabbik rendőr is tudott . Neki elmesélte , hogy mit láttunk a romos épületnél . De ők hitetlenül rázták fejüket és állitották , hogy tévedünk nincs ott senki . Feleségem ragaszkodott hozzá , hogy vagy hivjanak egy mentőt , vagy ha nem hiszik vigyenek vissza bennünket , hogy megmutassuk . Végül belementek , mi beszálltunk a rendőrautóba és visszamentünk a házhoz . Vonakodva de végül a fiatalabbikal elindultunk be az udvarra . Az öregebb kijelentette , -ő ide a lábát be nem teszi ! Mily meglepetés , a lábunknál szaladgáló álatoknak hűlt helye , a bejáratiajtót mintha valaki lemosta volna és az apámnak vélt bácsit sem találtuk . Már kezdett sötétedni , szürke árnyékok nőttek a fák mögé . Csak csalóka képzelgés volt az egész ? Feleségem sirva fakadt . – Ez nem igaz , nem vagyunk bolondok ,tudjuk mit láttunk . -Nézze meg ott van a csokis papír és az üres kólásüveg . A rendőrön látszott ,hogy megsajnál bennünket . Viccelni próbált : – Verekedés , csendháboritás , a hatóság félrevezetése és most szemetelés , Mondják miért büntessem meg magukat ? Elmosolyodott . -Tudják mit , visszavisszük magukat a szállodába .
A szálloda , egy óriási épület komplexum , négy tizemeletes ikertorony fogja közre a fő épületet , alatta kétszintes mélygarázs .Vajon hány száz vagy ezer vendéget tud fogadni és ellátni ? ,és azok a remek lakomák ! A welnes részleg elkápráztat , a medencék sokasága szinte még a tengert is feledteti . Magát a szállodát még különlegesebbé teszi egy uniformisba öltözött 70-80 év közötti bácsi .Ő fogadja a vendégeket , ajtót nyit , útbaigazit . Udvarias , kedves és főleg nem tolakodó . Feleségemet – kedves hölgynek – szólitja . Ő mondta milyen választékosan beszél angolul .
Mikor meglátott bennünket , kiszállni a rendőrautóból , kijött elénk az utcára . – Ó kedves hölgy , mi a baj ? kérdezte . Feleségem sirdogálva mesélte a történteket . Mosolygós arca hirtelen elkomorult , mikor megemlitette , hogy én apukámat véltem felismerni , ott a romok alatt és ő fiának szólitott , részletesen mindent el kellet mesélni neki . Néhány másodpercig halgatott , majd megszólalt : – Maguknak most egy jófajta wiszkire van szükségük , meghivom magukat az irodámba . Eleinte furcsálottuk , bármikor mentünk , ő mindig ott volt a bejáratnál , egyszer még szóvá is tettük :- soha nem megy haza , ez itt lakik ? A lift felé invitált . Beszálltunk , megnyomott egy gombot de az más volt mint a többi , egy újlenyomat érzékelő . Magyarázni kezdett: – Ez az én lakrészem , nagyon kevesen jöhetnek be ide , sokan nem is tudják hogy létezik . Arról pedig , hogy az enyém az egész szálloda , csak az igazgató tud . – Örököltem- Közben wiszkit töltött . A történtektől görcsben volt a gyomrom , de a wiszki tényleg jót tett . Kicsit szédültem , mint mikor lingispirből száll ki az ember , a megemelkedett adrenalinszint utóhatása . Úgy beszélt hozzánk , mintha már rég ismerne .
-Tudjátok , ez egy nagyon szomorú történet , nem képzelődtetek ! Azért mesélem el nektek a történetet , mert ő még eddig soha nem nevezett fiának senkit . Oka lehet , hogy igy szólitott , ha ő azt mondja , hogy a fia vagy akkor az örökségből neked is jár . Nekem nincs családom , mindig is vágytam egy testvérre . Én csak fogadott fia vagyok , gondolom te is olyanféle lettél .
-Ötéves voltam mikor véget ért a háború . Apám elesett a fronton , anyám egy év múlva férjhez ment . Szinte éhen haltunk , semmink se volt . Férje jómódú volt , egy hajón dolgozott . Az átkozott mindig részegen jött haza , vert engem is anyámat is , szegény később ezért halt meg . Én ha csak lehetett , nem mentem haza , ne találkozzak vele . Valaha az az épület egy nagyon gazdag emberé volt , egyszer még a király is itt vakációzott egy egész hónapig . Közeledett a háború és a hadsereg lefoglalta . Minden más vagyonát eladta és Amerikába akart költözni , mint később kiderült vagyonát betette egy svájci bankba , végrendeletével együtt . Hajója elsülyedt , sosem érkezett meg Amerikába . Unokaöccse Angliában volt egyetemen , már ott megnősült . A háború után kapta az értesitést ,hogy ő örökölte ezt az épületet . Haza költöztek , de szinte újjá kellet épitenni . A katonák után még egy bombatalálat is pusztitotta . Mindenki mérnökúrnak szólitotta . Elhatározta , hogy szállodává alakitja . Mily gonosz cselekedet volt a svájci banktól ,hogy csak a végrendeletről értesitették , arról „elfelejtettek „ szólni , hogy más is van . Minden pénzét rá költötte , de nem volt elég . Egy helyi banktól hitelezett , szinte mindent saját kezével csinált . Nyolc éves voltam mikor anyám meghalt . Ő magához fogadott . Sokat segitettem neki vagy inkább csak lábatlankodtam , nagyon megszerettem őket . Három kemény év után megérkeztek az első vendégek , közben folyamatosan épült . Óriási siker volt , üres szoba soha nem volt . Eltelt tiz év , minden remekül ment , befejeztem az iskolát és ott akartam dolgozni . Beleszerettem egy lányba , oly szép volt és oly okos ,feleségül akartam kérni de halogattam , hisz nekem semmim nem volt . Ajánlásomra felvették a szállodába , gondoltam többet leszünk együtt . De másképpen alakult minden . Ezt az új szállodát , ő tervezte és kezdte el épittetni . Engem Londonba küldött egyetemre , azt mondta – diploma kell , hogy te légy az igazgató . Lássátok ,mosolyodott el diplomával is csak portás vagyok . Nagyon rossz előérzetem volt . A végén beigazolódott félésem , ők ketten összemelegedtek .
Máig se értem , hogyan válhat egycsapásra a szeretet gyűlöletté ? Mikor megtudtam , őrjöngtem , meghalni akartam , majd az ő halálukat kivántam . Soha többet nem tudtam megszeretni senkit . Ekkor kezdett el rosszra fordulni minden .Öt évig voltam Londonban ,akkor jöttem haza mikor halálukról értesültem . A mérnökúr hozzákezdett ennek az új szálloda épitéséhez . Minden pénzét belerakta , de nem volt elég , újabb hatalmas bankhitel . Vagy százan lehettek az épitkezésen ,már a negyedik szintet betonozták , mikor baleset történt . Összeomlott a zsaluzat és tiz munkás meghalt . Szándékos robbantásról rebesgettek ,de az alá ömlő friss beton minden nyomot eltüntetett . Igazából , a városiak őt sosem fogadták be , irigykedtek sikereiért . Sokáig a munka állt , a bank követelte vissza a pénzt . A biróság óriás kártéritésre kötelezte a meghalt munkásokért . Mint ahogy mondják , a baj nem jár egyedül , kitudódott viszonya . Feleségével nem lett gyerekük , nem volt rá idő ,de Elizabeth terhes maradt . Már jócskán gömbölyödött , mikor egy nap , a mérnökúr felesége kérdőre vonta . Ő beismert mindent . Óriási veszekedés kezdődött . Valaki értesitette a mérnökurat , hogy sürgősen menjen haza ,de már késő volt . A személyzet mesélte , hogy hallani lehetett mindent . A felesége pisztolyt vett elő és azt mondta , hogy megöli magát , rá már úgy se nincs szükség . Dulakodtak , valószinű véletlenül elsült a fegyver , az ajtó zárva volt , mire kinyitották már megtörtént . Még egy pisztolylövés . Mindkét nőt elveszitették . Akkor ért haza a mérnökúr , ő soha nem sirt , azt mondta egy férfi legyen kemény .Mindenkit kiküldött a szobából , a két nőt egymásmellé fektette az ágyukon , letakarta őket , közben sirt és hangosan imádkozott . Majd egy pisztolylövés hallatszott és vége .
A rendőrség az asztalon egy végrendeletet talált , mindenét rámhagyta
Mily kegyetlen a sors , mikor hazaértem , egy felbontatlan levelet találtam a svájci banktól . Aznap jött mikor meghaltak . 25 év elmaradás van egy széf bérléséért , haladéktalanul rendezni kell különben elvesződik tartalma . Egyetem után jó munkát kaptam , amit egy év alatt összesporoltam , mind oda kellett adjam a bankosoknak . Ami a széfben volt , talán Aladin kincsesbarlangjához lehetne hasonlitanni . Felépitettem ezt az új szállodát , a kárpótlásokat kifizettem , de a régi szállodához nem nyúltam . Ő még mindig ott van . Olyan mint egy siremlék , a helyiek is elkerülik , azt beszélik , átka utolért minden rosszakaróját . Még szerencsétlen tolvajok is meghaltak ,kamionjuk karambolozott . Az előre csúszó vaskapú hegyes lándzsái felöklelték őket .
Már évek óta , azon imádkozok , hogy engedje Isten átmenni őket . Ők voltak a világon a legjobb emberek ,én is már rég megbocsájtottam . Hangja elcsuklott és csak sirt .Felállt ,kezét vállamra tette és megkérdezte : – Akarsz e a testvérem lenni ?
Vad gondolatok cikáztak agyamban, soha nem hittem a túlvilágban , de amit láttam és hallottam az ennek mind ellentmond .
Feldúltan , könnyeinket szorongatva mentünk szobánkba lefeküdni . Vacsora se kellett hisz oly gombóc van torkunkban , egy falat se menne le . Rövid lesz az éjszaka , mindjárt indulni kell .
Hajnal volt , mikor repülőnk landolt . Még nem látszik a nap ,de sugarai már űzik a sötétséget .Mint egy szürke lepel ,hullámoznak a felhők , s megbocsájtón várják a fényt .
Közeledünk othonunkhoz és mondjuk a régi bölcsességet : – mindenütt jó , de legjobb ithon .
Különös mozgolódást veszünk észre kapunk egyik sarkában . Egy fehér kiskutya , pacsira emeli lábacskáját . Eggyik szemén fekete folt mint kalózoknak a szemkötés .