Múzsa: Harmadik történet: A Múzsa

A Múzsa

A görög mitológiában a Múzsák Zeusz főisten és Mnémoszüné (az emlékezet istennője) lányai voltak. Kezdetben hárman voltak majd kilenc múzsáról szólt a fáma. Minden múzsa egy-egy művészeti ágat vagy tudomány területet képviselt. Ők ihlették a költőket zenészeket írókat filozófusokat.
A mai értelemben a múzsa azt a személyt vagy dolgot jelenti, aki ihletet ad egy művésznek.
Bárkiből lehet múzsa, akiben megvan az az isteni szikra, ami felkelti egy művész kreativitását és
alkotásra ösztönzi. A múzsa lehet szerelmes partner, modell egy fontos esemény, de egy eszme is.
Ilyen inspiráló kapcsolat alakult ki Eva Libertad spanyol filmrendező és siket testvére Miriam Garló
spanyol színésznő között mely alkotói kapcsolat a Siket című spanyol filmben öltött testet. Éva Libertad filmjeiben olyan társadalmi kérdéseket érint melyek ritkán kapnak főszerepet a filmek világában. Ilyenek a kisebbségi identitás, a siket közösség problémái a hallók világában a nők helyzete. Testvére a siket Miriam Garlo a film főszereplője hasonló beállítottságú. Ő ösztönözte filmrendező testvérét ennek a filmnek a megalkotására, ahol alkotótársként ő is közreműködött.
„Egész életünkben erre a filmre készültünk anélkül, hogy tudtunk volna róla” nyilatkozták később. A film nem az életükről szól, de sok személyes élményük félelmük és reményük megfogalmazódott benne. Kreatív kapcsolatuk tette alkotásukat hitelessé személyessé egyben elgondolkodtatóvá
A film a hallássérültek különleges világába enged bepillantást egy olyan társadalomban, ahol még mindig nem igazán értik meg őket. Bemutatja a családi és párkapcsolati
feszültségek felvillantása mellett, hogyan boldogul egy nem halló ember egy olyan világban,
mely elsősorban a hallók elvárásainak felel meg.
A főszerepet testvére a siket Miriam Garló játssza őszinte átéléssel és természetességgel – Ahogy a
rendezőnő érzékelteti a csend világát mely főhőst körülöleli a nézőt is lenyűgözi egyben megnyugtatja.
A film főszereplője Ángela aki születése óta siket a férje Hector halló, de a jelnyelvet jól ismeri.
Kapcsolatuk bensőséges és gyengéd. A film kezdetén első gyermeküket várják, tele izgalommal és kérdőjelekkel. A fő problémájuk elsősorban az, hogy egészséges lesz- a baba, de nem kevésbé fontos
az sem, fog-e hallani. Az apa azért izgul, hogy a baba halló legyen mert így könnyebben tud majd
a társadalomba beilleszkedni és ő is jobban tud vele foglalkozni. Ángela is halló gyermeket szeretne, de nem egyértelműen. Ő egy siket gyermekkel is boldog lenne mert ha a baba halló lesz
ő egyedül marad siketként a családban ez elszigetelné továbbá az is problémát okozott neki hogyan neveljen majd egy olyan gyermeket, aki másfajta hallással éli meg a világot, mint ő.
Mivel Ángela siketsége genetikai jellegű, a férje pedig halló.50 % az esélye, hogy a baba halló lesz.
Az első kommunikációs kudarcot Ángela akkor éli át mikor bekerül a szülőszobára, ahol senki nem
tud jelelni. Kétségbe van esve nem tudja mi vár rá, de ott van mellette a férje, aki megnyugtatja és jeleli a szülésznő utasításait és az egészséges babájuk gyorsan megszületik.
Később mikor egyértelművé válik, hogy a kicsi halló, újabb kihívások elé kerül. Tapasztalja, hogy a férje milyen ügyesen és szeretettel bánik a babával, ebből arra következtet a baba is jobban kötődik a férjéhez ezért riválist lát benne, ami bizonytalanná teszi. A férje a családja és munkatársai nem értik bizonytalanságát. Gátlásossága egyre nő magát hibáztatja azért is, hogy sokat problémázik
Az is foglalkoztatja, hogy kilép a kapcsolatából .de rájön milyen fontos neki a családja és arra is rájön többet kell neki is tennie a régi összhang megtalálásáért. A történet arra világít rá,hogy egymás gondolataira és félelmeire jobban kell odafigyelni és igyekezni kell a problémákat jobban megérteni. Fontos az alkalmazkodás, a törődés és legfőképpen a szeretet.
A legnagyobb kihívást ilyen esetekben a jelnyelv jelenti. A siket közösség elsődleges nyelve a nemzeti jelnyelv, amit a hallók többsége nem ismer, ami a kapcsolattartást megnehezíti. Fontos lenne, hogy egyre többen tanulják, használják a jelnyelvet. A siketek nem tekintik magukat fogyatékosnak, hanem egy nyelvi kulturális kisebbség tagjainak. Megvan a saját világuk melyben otthon érzik magukat ők sem szívesen nyitnak a hallók felé. A halló emberek ezt a siket kultúrát nem értik még és nehezen tudják elfogadni. A jó kapcsolathoz fontos lenne a kölcsönös tisztelet az elfogadás a kulturális érzékenység és további nyitás egymás felé.