Ablak mögötti történet

Mint derült égből a villámcsapás, olyan hirtelen jött minden.
A kivilágított ablak olyan reménytelenül pislogott a sötét éjszakába, mint a nő, aki a hold kíváncsi tekintete elől behúzta a függönyt, mert szégyellte magányát.
Kicsorbult élete még romosabbnak tűnt a négy fal közé bezárva. Szeretett tervezni, jó volt álmodozni, és most azt sem lehet tudni, mi lesz holnap.
Milyen jó lehet annak, aki a párjával össze van zárva – gondolta. Milyen jó lehet időtlenül szeretni és szeretve lenni úgy, hogy reggel nem riaszt az óra, nem kell számolni a perceket, csókokat.
A hajnali órák a nap legtisztább pillanatai az emberi létnek, mert az álom és ébrenlét határán minden olyan könnyű, őszinte, friss.
Elképzelte, hogy hajnal van, és ott van mellette Ő és nem fog elmenni tőle, mert nem mehet… Mert össze vannak zárva.
Kissé szégyellte magát. Örült, hogy a hold nem láthatja kipirult arcát. Szerencsére nem tudja senki, hogy ilyeneket szokott gondolni… Kívánta a bajt. Igen. Voltak pillanatok, amikor azt akarta, történjen valami és álljon meg a világ.
Úgy képzelte, hogy ennek akkor kell megtörténnie, amikor Ő (és itt a férfira gondolt, akit szeret) ott van nála.
De nem akkor történt. Vannak ilyen elcsúszások, ezekből áll az egész élete.
Rossz időbeni találkozások, késői felismerések. Mintha mindenhez képest le lenne maradva… mennyi elpazarolt év, hónap, hét, nap és perc.
Ő, négy napja volt nála, akkor még csak a hírek terjedtek, de neki már akkor eszébe jutott a karantén gondolata.
Amikor a férfi megérkezett, magában erősen azt kívánta, álljon meg az idő, a világ, vagy szakadjon le az ég… Szerelmes őrültségben mindenféle katasztrófát el tudott képzelni, ami hosszú időre összezárja vele…
Csúszással ugyan, de beteljesülni látszott a kívánság. Csakhogy a bezártság nem összeköti hanem éppen elválasztja őket, mert az orvosnak ilyenkor frontvonalban kell lenni.
Hiány és aggódás keveréke mardossa, bűntudattal váltakozva nehezedik rá a magány, és ez a súly sokkal szörnyűbb és bizonytalanabb érzetet kelt annál, mint amikor egy- két együtt töltött óra után a férfi elrohan.