Tévedés azt hinni, hogy a virágot azért öntözzük, hogy nedves legyen a földje.
Ha foglalkozol a növényeddel azt érzi, és meghálálja a törődést. A szirmaival mosolyog.
Ha kevés időd van, annak is örül. Legalább addig veled lehetett, reménykedve, hogy szebbé tette a napodat.
Magányában is rád gondol. Ha ennyit jelentett neked, nem vádol. Boldogan szárad ki. „Bocsáss meg” – gondolja.
Szóval igen, kedves Bölcs Gyermek, akit a Ligetben láttam, és aki ezt a furcsa kérdést tette fel a nagyszülőknek — igen, lehet boldogan meghalni.