Harminc nap

Az anyja óvta a kezdettől.
– Ne menj a közelükbe!

Nem volt sok ideje, harminc nap az örökkévalóság.

Eleinte betartotta a kérést, majd szinte kereste az illatokat, a bőr melegét.

Zsongott értük.
Mind szép volt neki. Mind napfény, nektár, élet.

„Szeretlek” – futott át rajta.
Az összecsavart újságpapír kilapította.

Szólj hozzá!