60
Majdnem egyidöben valósult meg a klonàzs és az robotizálás. Közel egy évre volt szükség, hogy az első, az embert teljesen helyettesíteni képes gépember megvalósuljon Silicon Valley egyik üzemében. Mindenki igazat adott Kuriharának, hogy fel kell szabaditani a nőket, hogy minden idejüket ne a gyerek nevelés foglalja el.
Az új gépemberek amit Kurihara műszaki brigádja képzelt el, több okból voltak rendkívüliek. Egyrészt olyan programjuk volt ami saját intelligenciájuk segítette elő. Önmagukat fejlesztették, új ismeretekre tettek szert. Másrészt, nem volt emberi formájuk. A nagy kockát olyan anyag burkolta mint a női bőr, az anyák lágy selymessége. A kockák hangtalanul siklottak nemcsak az óvodák tükörsima parkettján, hanem mindenütt, kint a kertben. Karjaik minden irányban mozogtak és ujjaik a gyermekeket szelíd határozottsággal érintették. Élő szóval beszéltek hozzájuk és hatéves kortól kezdve az alapvető ismeretekre tanították őket.
Ezek a gépemberek annak ellenére, hogy egész életüket a gyermekekkel töltötték, fegyvert is hordtak, hogy megvédjék őket az állatoktól. A nagy kocka tetején kamera szemek néztek egyidöben minden irányba és közöttük rejtőzött egy lázer puska. Soha nem tévesztették el célpontjukat és képesek voltak egy időben megállás nélkül több célpontra lőni. Mert az évek múlásával a háziállatok elvadultak, nem beszélve az elszaporodó nem vadászott valódi vadállatokról! Más veszély nem fenyegette őket. Velük a gyermekek valóban biztonságban voltak.
Ezzel egyidöben Carnavon, David és a többi biológus megegyeztek abban, hogy a másolt embriók a terhességi időt mesterséges méhekben töltik majd. Carnavon ragaszkodott ahhoz, hogy a nők hordják ki a természetes gyermekeket. Dél Európában, Portugália atlanti partján létesítették a másoló intézetet.
Miközben az embriók fejlődtek a robot orvosok ellenőrzése alatt, a gépemberek száma lényegesen növekedett az óvodák, a földművelés és az életszükséglethez szükséges üzemek fenntartása számára.
Egy év alatt ezer gyereket másoltak. Születésük után biológiai szüleik fogadták örökbe őket. Ezek a gyerekek szüleik neve után a kettes számot hordták. Minden Carnavon elképzelése szerint valósult meg. De nem volt Carnavon 2, sem Alma vagy Judith 2. De volt David 2. Carnavon első szülöttje maga mellett akarta látni kutatásaik eredményét.
61
Az önálló gépemberekkel Stockwell mezőgazdasági tevékenysége elveszítette amatőr jellegét. Végtelenbe nyúló Olivia fa földjei voltak Spanyolországban és több ezer hold búza és kukorica Franciaországban.
A repülésből lett a látható violon d’Ingres számára. Mint régi vadászrepülő, vágya egy gépen repülni változatlanul megmaradt a levitációs képesség és azonnali helyvàltozàs ellenére. A gépemberek segítségével megtisztította Malaga repülőterét, igy két jó állapotban lévő kifutópályával és megjavított hangárral rendelkezett. Carnavon segítségével aki maga is pilóta volt, néhány év alatt helyrehoztak két repülőt. Egy légcsavarost és a spanyol légierő egyik két motoros lökhajtásos gépét.
Shannon nem szerette ezeket a gépeket.
— És ha valami baleset történik, kérdezte amikor az egyik gépet meglátta a pályán.
— Tudod jól, hogy semmi nem történhet velem, mosolygott Stockwell. Nincs ejtőernyőre szükségem! Elhagyom a zuhanó gépet, ennyi az egész!
Shannonnal ellenkezően, Lilyt érdekelte a repülés. Csak majdnem nem létező emlékei voltak a repülésről régi televíziós adásokon és filmeken keresztül. Érdekfeszítő volt egy valódi gépet látni és a kék égen csodálni siklását. Megértette Stockwell lelkesedését, hogy egy gépen repülni más volt mint a megszokott helyváltoztatás. Az érzés is különbözött. A motor zaj, a fülke speciális szaga, a gép korlátjai ellentétben képességeikkel, elbűvölték.
Carnavon megértette barátját. Repülőt vezetni olyan hatalmi érzést adott amit nem találtak meg a lévitàcioban. Egy bizonyos idő után megértették, hogy számukra a lévitáció természetes volt, amig a repülés egy gépen titokzatosnak tűnt. Mikor nagyon magasan voltak, oxigénre volt szükségük, de normálisan Európa vagy a foldkozi tenger fölött semmire sem volt szükségük mivel nem volt rádió kapcsolatuk. Hallgatta a motorok énekét és nézte a természet borította kontinenst.
A falvakat majdnem teljesen elborította. Innen, az utakat és vasútvonalakat mint kígyózó vonalat még láthatták. A nagyvárosok még léteztek az idő és a természet támadásai ellenére. A kövek és a beton ellenàlltak. Gépe hatóköre sajnos nem volt végtelen. Nem volt más repülőtér feltankolni és folytatni útját.
Egy júliusi kora délutánon a Pireneusok fölött repült amikor Shannon gondolatban kapcsolatba lépett vele. Napközben soha nem hívta, mert soha semmi nem volt olyan sürgős, arról nem beszélve, hogy szükség esetén azonnal hozzá mehetett.
„Szükségem van rád, hallotta asszonyát.
„Repülök, nem tudok azonnal leszállni. Egy jó félórára van még szükségem. Ha most elhagyom a gépet, tudod jól, hogy lezuhan… válaszolt. S miközben nagy ívet csinált Malaga felén feltette a kérdést.
„Nélkülözhetetlen vagyok?
„Igen, válaszolt Shannon. Shannon 2 problémát okoz.
„Miről van szó?
„Majd meglátod. Sietned kell, és megszakította a kapcsolatot.
Nem tudta elképzelni mi lehet olyan sürgős Shannon 2-t illetően. Egy kis tétovázás után felesége beleegyezett, hogy lemásolják. Önmagát akarta kislányként látni mert nem talált családi képeket. A filmeket és a papírra másolt képeket annyira megrongálta az idő, hogy hasznavehetetlenné váltak. Bébé Shannon 2 olyan édes volt mint a világ minden kisbabája.
Hazaérve nem ismerte meg a feleségét. Shannon és Lily arca könnyben fürödtek.
— Mi történt? A két nő között látta Shannon 2 kis ágyát. A kisgyerek sírdogált és karjaival hadonászott mintha küzdene valamivel.
— Lázas, hasmenése van és mindent kihány, magyarázta Lily mikor látta, hogy Shannon képtelen beszélni.
— Beteg, kérdezte hitetlenkedve Stockwell.
— Igen, beteg.
— De nincs betegség, senki nem beteg!
— Ő igen, csuklotta Shannon. A lányom beteg!
— Carnavon majd megvizsgálja. Vannak orvosi ismeretei, s mielőtt karjába venné a kisbabát, Lilyhez fordult. Nem tudod, hogy hol van?
— Valószínűleg Kaliforniában.
— Ha szerencsénk van. Karjában a kisbabával Stockwell eltűnt a két növel, hogy Alma és Carnavon ablakai elött találják magukat.
62
— Semmi orvosságunk nincs mormolta Carnavon. Soha senki nem beteg, hajolt a lázas kis test fölé. Ez egy hasmenés, persze, de mi az oka? Fogalmam sincs. Keresni kell a könyvekben. De ha nem tévedek, volt azelőtt egy a kisgyerekekre végzetes Rotavirus.
— Meghal, kérdezte Shannon kiszáradt szemekkel.
— Nem tudom. Meglehet. Pillanatnyilag semmi mást nem tudunk csinálni mint megakadályozni a dehidrálást. Itatni kell, tanácsolta Carnavon.
— Vizet adni?
— Igen.
— Valóban nincs semmi orvosság, kérdezte Alma.
— Nincs. Tudod jól, hogy semmi orvosságunk nincs! Soha, senki nem beteg! A kezdetben biztosan volt. Keresni fogok és majd meglátjuk, hogy mit lehet csinálni. Egyelőre nincs más mint itatni és reménykedni.
— Ezt senki nem képzelte el! Alma gondolatai összeolvadtak gondolataival.
— Nem, senki. Egy tévedés volt, borzalmas tévedés, ismerte be Carnavon.
Mások is meghaltak, nem csak Shannon kislánya. Az első ezer újszülött 40 százaléka az első öt hónapban megbetegedett és meghalt.
Megdöbbentek mikor megértették, hogy a betegségek léteztek körölöttük annak ellenére, hogy régóta eltűnt a kollektív emlékezetből. Ezek a betegségek annál nagyobb erővel jöttek vissza, hogy már régóta senkiben nem találtak maguknak szállást.
Légcsőhurut, szamárköhögés, tüdőgyulladás, diftéria, gyermekbénulás, agyhártya gyulladás támadták meg a minden védelem nélküli kisbabákat. Később, azok akik átvészelték ezeket a betegségeket, megkapták a skarlátot, rubeolát, bárányhimlőt, mumpszot vagy agyvelőgyulladást. Carnavon, David és a többi élettannal foglalkozók, orvosok lettek. Néhány hét alatt felismerték a betegségeket és tudták, hogy a változás elött oltások védték őket.
Egyidöben keresték, hogy hól volt a tévedés? Hogy miért betegedtek meg a lemásolt gyerekek és miért nem örökölték a szülök immunitását? Soha, egyetlen normálisan nemzet gyerek nem betegedett meg, a szülőkhöz hasonlóan!
Oltásokat és orvosságokat kellett gyártani. A régi gyógyszergyárak eltűntek mint annyi más ipari ág. Nem volt többé autó, repülő, motor, fegyver és ezernyi mást gyártó üzem, amire nem volt szükségük képességeik és kevés létszámuk miatt.
Nem volt temető, sem kórház mert senki nem halt meg. A halálozás nem létezett. A természet eltemette a temetőket. A régi sírkövek eltűntek a fák, gaz, bokrok és az elfelejtett elhalt ősök emléke alatt.
Hirtelen megoldhatatlannak tűnő problémákkal kellett megküzdeni. Az első ezer lemásolt gyerek 40 százalékát a betegségek tüntették el, de időközben, ezer újabb gyerek született! Most már tudták, hogy kényes lesz az egészségük amig nem találnak választ arra, hogy miért?
Pillanatnyilag minden biológiai kutatás megszűnt mert a gyógyítás lehetőségeit keresték. Megtalálni a régi orvosságok leírását épp olyan nehéz volt mint keresni a régi laboratóriumok maradványait. Carnavonnal együtt senki nem tudta hogyan kell gyártani és hol lehet megtalálni az orvosságokhoz szükséges kémiai anyagokat.
A lakosság egyharmada kereste a könyvekben és az informatikus programokban a gyártási titkokat és lehetőségeket. Egy laboratóriumot és egy gyàri egységet csináltak egy régi német gyógyszergyár romjai között.
Minden erőfeszítésük ellenére két évre volt szükség, hogy az első szérumot és néhány orvosságot készítsenek a kis betegek számára. Két év alatt jól lecsókként a számuk, majd sikerült le lassítani és csökkenteni az elhalálozási százalékot.
— Folytatni akarják a másolást, kérdezte Kurihara. Neki velük ellentétben semmi problémája nem volt az automatákkal.
— Szó sincs róla, válaszolt David és apjàt nézte aki szemével hagyta helyben.
„Amig nem tudjuk, hogy miért nem örökölték szüleik immunitását, mindent megállítunk. Könnyen meglehet, hogy más is hiányzik.
Nem tudhatta, hogy mennyire igaza volt.
63
Stockwell második másolt gyerekével játszott és Kurihara telepatikus úton jegyezte meg.
— Furcsának találom, hogy nem hallom a fiát.
Stockwell spanyol háza kertjében voltak és minden cél nélkül mindenről beszélgettek, mikor a gépemberek apjànak észrevétele felrezzentette gondolataiból Stockwellt.
— Mit akar mondani?
— Csak azt, hogy nem hallom! Még soha nem vette észre? Normálisan születésük óta halljuk a kisbabák összefüggéstelen gondolatait. Jack 2-t nem hallom. Persze halljuk gőgicsélni, sírogat, nevet, de nem a gondolatait!
Stockwell a közel egyéves kisfiját nézte és megpróbált hiábavalóan a gondolataiba hatolni. Ö sem hallott semmit és képtelen volt kapcsolatba lépni a fiával.
— Igaza van, ismerte be. Bevallom, hogy soha nem figyeltem rá és gondolom, hogy Shannon sem.
— Mit gondol?
— Nem tudok mit mondani. Zavarban volt és nem rejtette gondolatait.
— Gondolja, hogy…? Kurihara mondata félbeszakadt mert elviselhetetlen volt a gondolat.
„Beszélni kell Carnavonal és megnézni másutt is, fejezte be tétovázva.
Carnavon Haifai gyermek kórházába mentek ahol több mint száz orvos, ápoló és speciális gépemberek kezelték a beteg gyermekeket.
— Egy pillanat, üdvözölte őket Carnavon és eltűnt, majd újra megjelent elöttük.
„Délutáni látogatásuk meglepő, mondta, de hirtelen elhallgatott mert felfogta aggodalmas gondolataikat.
„Azt mondja, hogy John 2 nem gondolkozik?
— Nem, nem gondoljuk, hogy hülye csak azt, hogy nem tudunk szellemi kapcsolatot teremteni vele. Pont olyan mint mi voltunk azelőtt. Meggyőződet róla, válaszolta Kurihara.
Carnavon minden siker nélkül próbálkozott kapcsolatot teremteni a kisfiúval.
— Igaza van, és elkomorodott. Beszélni kell a többi szülővel.
Nem sok időre volt szükségük észrevenni, hogy egyetlen lemásolt gyerek sem volt képes a gondolatátvitelre.
Sikertelen volt a másolás. Ezt a következtetést kellett leszürni a betegségek és a gondolatátvitel hiánya után. Sem David, sem Carnavon, egyetlen orvos vagy biológus nem talált rá magyarázatot. A biológiai munka, az átültetés, minden tökéletes volt. Az anyákat helyettesítő mű méhek is hibátlanok voltak. Semmit nem lehetett Kurihara és teknikusai szemére hányni.
Pillanatnyilag semmi magyarázatot nem találtak s nem tudták még, hogy századokkal később is képtelenek lesznek a kérdésre választ találni. Most még nem voltak teljesen biztosak abban, hogy a lemásolt gyermekek olyanok voltak mint a régen eltűnt emberek. Éveken keresztül reménykedtek, hogy egy szép napon ezek a gyerekek is belázasodnak mint ők annakidején. Csak hosszú évekkel később vált nyilvánvalóvá, hogy soha nem lesznek a megmagyarázhatatlan láz áldozatai.
A természetesen fogamzott gyermekek a szülök adottságaival születtek. A fiuk és lányok a szülök képességeit örökölték ellentétben a másoltokkal akik semmit nem örököltek! Fizikailag a lemásolt személy tükörképei voltak. A természetes gyermekek a két szülőhöz hasonlítottak. Az anyához és apàhoz, a véletlen szabályozta keverék. Stockwell másolata olyan volt mint Stockwell a születése pillanatában, mint Stockwell ötéves, tíz vagy tizenötévés korban, és végül olyan mint most a felnőtt Stockwell. Ez mindenkivel igy volt. Fizikailag pontos másolat és különböző minden másban. Megbetegedtek és a sebesülések nem gyógyultak meg néhány óra alatt, hanem napok és hetekre volt szükség egy törés forradásához.
Emlékező képességük hiányos volt. Képtelenek voltak mindent megjegyezni és megtanulni és azokkal a megértési nehézségekkel küszködtek mint az eltűnt emberiség! A klónok semmit nem örököltek! Képtelenek voltak lévitációra és azonnali helyváltoztatásra. Emberek voltak, reménytelenül emberek!