Pata vára alatt -Ahol a csend beszél
Nézd a Várhegyet…
Lenge szélben táncoló, napfényben fürdő selyem.
Büszkén leng a magyar lobogó magasan a Várhegyen.
Hallod? Templomtoronyban zúgó harangok Istent hirdetik.
Jessze fája Jézus családjával a szentélyben tündöklik…
Így volt ez régen is.
Magyar nagy királyok is jártak e mesés palóc faluban régen.
Hunyadiak fia, Mátyás jött maga, huszita hordát űzött el innen.
Pata vezér, az Aba nemzetség egyik őse épített itt várat valaha.
E várat és Pata vidékét tisztította meg Mátyásnak fekete hada.
Havas erdei magasodnak, őrzőn, vigyázón a falu felett.
Öregisten szolgái járják a rengeteget, hűen őrzik a lelkeket.
Mikor csendben járod Nagyparlagot, a Havast, erdőket, hegyeket,
Ne kételkedj, ha nem látod, csupán nincs hozzá füled, szemed.
Hallgasd, ahogy fenyők, bükkök, tölgyek lágy hangon suttognak.
Erdő nesze, madarak dala mellett halld a csendet, ébredése tudatodnak.
Avarnak kesernyés szaga terül a vadakkal teli, békés idillben.
A hegy régi emlékeket őriz és minden lépted visszhangzik benne.
Érzed az eredetvizét, a forrást?
Hideg életvízének ízét érzed,
Pihenj, s higgy a Teremtőben,
Jelen van megérintett téged.
2026.09.22.
Felföldi Lajos