A trollok etetése tilos!


/Szatíra/

Kergengóciában Ápolgár Ábránd egy erőteljes kattintással kikapcsolta a számítógépét. Megvakarta a fejét, és egy kacskaringósat káromkodott. Már megint troll lett! A héten már másodszor!
A fene sem érti ezt…
Talált az Interneten egy remek oldalt. Nagyon érdekes témát boncolgattak a fórumon a világról, az életről, a jövőről. Ahogy olvasta a blogot, és a kommenteket, úgy érezte, hogy ez egy remek társaság. Pár dologban ugyan tévednek, de remekül elbeszélgetnek egymással, nagy okosságokat mondanak. Ez a Sityu például egy zseni, csak úgy falta minden sorát a hozzászólásainak. Gyorsan bejelentkezett az oldalra, és feltett néhány kérdést azokkal a dolgokkal kapcsolatban, amit nem értett a fejtegetésekből. Először senki nem válaszolt neki, mintha nem is létezne, mintha nem is írt volna semmit. Amikor újra próbálkozott, akkor azt a választ kapta, hogy kimoderálták a hozzászólását, mert az oldalon a trollok etetése tilos!
A rosseb érti ezt, hiszen ő csak megkérdezte ezeket az okos embereket, hogy miért nem értik meg azokat a dolgokat, ami az ő számára a napnál is világosabb!
Amikor először kitiltották egy blog hozzászólói közül, és trollnak nevezte őt az egyik kommentelő, az volt a meggyőződése, hogy ez a szegény Treff sokat volt a napon, és agylágyulást kapott. Gyorsan bejelentkezett egy másik felhasználói néven, és sajnálkozását fejezte ki Treffnek a napszúrása miatt, meg azért is, mert fogalma sincsen szegénynek, hogy a trollok misztikus lények a skandináv mitológiában, és egyáltalán nem interneteznek. Erre kiderült, hogy komplett bolondokkal van tele az az oldal, mert egy Lark nevű szerkesztő közölte vele, hogy zoknibábként is törli.
Miután odaállt a tükör elé, és belenézve megbizonyosodott róla, hogy nem nőtt meg sem ő maga, sem a füle, sem az orra, nem lett belőle nagyfejű szörnyeteg, nincsen rengeteg zöld haja sem, egészen megnyugodott, hogy az a kitiltás nem neki szólt.
Mivel már a gépét is azonosították, a saját számítógépéről nem tudott bejelentkezni az oldalra, hogy elmondja a véleményét erről a félreértésről. Így átugrott a barátjához, és az ő gépéről regisztrálva írta meg Treffnek és Larknak, hogy teljesen idióták, mert ő nem troll, se nem ork, sem nem a Hamupipőke, és milyen hülyeség ez a zoknibáb duma? Hát erre nem azt válaszolták, hogy húsbábként is letiltották az oldalról… Ezeket a dilinyósokat… Húsbáb! Eszméletlen baromság! Ilyen szó nincs is! Leírta ezt a gyagyás társaságot örökre.
Néhány nap múlva egy másik blognál azonban megint trollnak nevezték őt! Újra a tükör elé kellett állnia, és megbizonyosodni arról, hogy nem róla van szó, de már nem vacakolt velük, hagyta őket a csudába. Még arra is gondolt, hogy ezen az internetes oldalon is ugyanazok irkálnak, mint az előzőn.
Aztán amikor pár nap múlva egy újabb oldalra beírt hozzászólása miatt harmadszor nevezték trollnak, és tiltották ki az oldalról, a végére akart járni ennek a butaságnak. Elmesélte az egyik haverjának, hogy van egy ismerős gyerek, akit folyton trollnak neveznek az internetes fórumos hozzászólásai miatt, és szegény kiscsávó nem érti, hogy miért nevezik így. A haverja elmagyarázta, hogy az internetes trollok azok, akik azért szólnak hozzá egy cikkhez, bloghoz, vagy fórumhoz, hogy kikészítsék a többi hozzászólót, mások idegeire menjenek. Rombolják a fórumot, valami oda teljesen nem illő bejegyzéssel, vagy egy másik hozzászóló provokálásával. Ha már ilyen okostojás a haverja, gyorsan azt is megkérdezte, hogy mi a nyavalya az a zoknibáb. A haver ezt is vágta. Kiderült, hogy aki különböző felhasználó néven regisztrálja magát egy oldalon, annak a második, és minden további felhasználóneve a zoknibáb. Na, akkor tisztavizet a pohárba! – gondolta, és rákérdezett a húsbábra is. A haver felhomályosította, hogy a húsbáb egy barát, aki csak azért regisztrál egy oldalon, hogy a cimboráját támogassa, vagy szavazzon rá.
Ábránd ugyan most már értette, hogy mit jelent a troll, de azt még mindig nem tudta, hogy mi az a troll etetése, ami tilos! Kicsit hülyén érezte magát, hogy ennyi mindent nem ért az internetes szlengből, de élt az alkalommal és ezt is megkérdezte. A haverja lesajnálóan vigyorgott, miközben felvilágosította őt, hogy azok etetik a trollokat, akik válaszolnak egy troll hozzászólására.
Most már minden kifejezés világos volt a számára, csak azt találta értelmetlennek, hogy gyakran kitiltják őt trollként… Hiszen ez egy hülyeség, ő nem akarja a többi fórumozót kikészíteni, senkinek nem mehetnek az idegeire az ő hozzászólásai, ő aztán nem trollkodik.
Már az is baj, hogy hozzászól egy bloghoz, és nem ért mindenben egyet a blogolóval, hanem megkritizálja? Vagy rámutat valami ellentmondásra egy fórumozó kommentjében, és megírja, hogy ez teljes idiótaság? Esetleg megkérdez valamit? A múltkor is csak tizenkét dolgot nem értett, és megkérdezte őket. Hát nem azért van az Internet, hogy tanuljunk általa? Erre azt a hülyeséget válaszolta valaki, hogy RTFM. Most mit akart ezzel? Biztosan ez is valami szleng. Valami sértő dolog! Még neki merik azt mondani, hogy troll!
Mi van a szólásszabadsággal? Honnan veszik ezek a diktátorok a bártorságot, hogy kitiltsák őt, és az ő véleményét az oldalról?
Most is mi történt? Egy nagyon érdekes oldalt talált a napokban, valami ősi vallás hívei – a zomutok – írták le az ő hitüket, és nagyon jól bemutatták, hogy azért nem jó a világ, mert nem mindenki zomut. Ahogy olvasta a hozzászólók egyetértését, úgy érezte, hogy azért van még itt néhány dolog, amit meg kellene világítani. Regisztrált, és a hozzászólásában mindjárt az elején mentegetőzött, és előre szabadkozott a véleménye miatt, miszerint néhány dologban mindenki téved. Aztán megírta, hogy mikben tévednek, és kérte, hogy a vallásuk alapjául szolgáló gyémánttekercsek képét, és eredeti szövegét tegyék fel az oldalra, egy zomut nyelven beszélő akadémikus fordításában, aki értelmezné a korabeli, mára már nem érthető, vagy más értelemben használt szavakat. Még kétszer át is fogalmazta, nehogy valami sértő legyen a kommentjében. Az oldal pesszimista hangvételét már meg sem említette… Erre mi történt? Semmi! Senki nem válaszolt neki napokig. Amikor újabb hozzászólást írt, hogy várja a választ, akkor sem írt neki senki, pedig még azt is beleírta, hogy a többi vallással is össze kellene hasonlítani a zomut tanokat. Ma végre kapott valami választ valakitől, de nem tudja, hogy mit, mert csak annyit látott, hogy kimoderálták a hozzászólását annak, aki neki válaszolt. Don’t feed the troll!
Bár az angol szöveget nem értette, de a troll szó miatt tisztában volt vele, hogy már megint troll lett!
Azért Ábránd újra belenézett a tükörbe. Úgy látta, hogy egy kicsit megnőtt az orra, és a füle, a sötét hajába is kezd valami zöldes árnyalat vegyülni…
Talán nem csak az internet miatt…
Tegnap is megkérdezte a munkahelyén a főnökétől, hogy pontosan hogyan gondolja, miként fogja ő elvégezni azt az egy hetes feladatot, amit két napra kapott. A főnöke sem válaszolt neki…
A múlt héten meg a közös képviselőt kérdezte meg pár dologról, /csőtörés a pincében, nem működő kapunyitó, stb./ de ő is azt mondta, hogy sajnálja, de most nem ér rá válaszolni…
A kergengóciai parlamenti képviselője is ezt mondta, amikor a fogadóóráján számon kérte tőle a választási ígéreteit…
Talán tényleg egy troll lett, akinek az etetése tilos?

Írta: T. Pandur Judit

“A trollok etetése tilos!” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Kedves olvasó!
    Ha a régebbi novellák között olvasgatsz, és hozzászólást írsz a novellámhoz, kérlek írj egy privát üzenetben egy sort, hogy hozzászólást írtál, /és melyik írásomhoz/mert lehetetlen mindig megnézni minden feltett írásomat, hogy érkezett-e hozzászólás.
    A rendszer pedig nem jelzi az érkező hozzászólásokat!
    Köszönettel:

    Judit

  2. Kedves Gyöngyi!
    Egy troll nincs tudatában annak, hogy ő egy troll. 🙂
    Ha felhívják rá a figyelmét, akkor megdöbben, és hevesen tiltakozik! 😀
    Ha Te tisztában vagy azzal, hogy azért neveztek trollnak, mert egy cél érdekében hevesen érveltél, akkor biztos, hogy nem vagy troll! 🙂
    Örülök, hogy tetszett!

    Judit

  3. Kedves Orsi!

    Napokig mosolyogni fogok a "tova trollkodom" kifejezéseden! 😀 😀 😀
    Pázmándon már említettem neked, hogy mennyire szeretem a humorba csomagolt tartalmas megjegyzéseidet!

    Köszönöm, hogy nekem is jutott belőle egy saját darab! 🙂

    Judit

  4. Kedves Katalin!

    Eddig csak az érzékeny lírával próbálkoztam, az üdítő humorom nekem is újdonság ! 😀

    Judit

  5. Kedves Veronika!

    Egy szatíra célja mi más lenne, mint a szórakoztatás? 🙂
    A komolyság és a gúnyolódás keveredése, a bírálat elrejtése az irónia fátyla mögé.
    Köszönöm, hogy elolvastad! 😀

    Judit

  6. Kedves Juditka.
    Köszönöm ezt az újjab kedves és szórakoztató történetet és trollságaim újra emlékezéseit.
    Megint tanítottál egy csomó olyan kifelyezést, aminek én magam nem voltam birtokában. Köszönöm. Nagy élvezettel és szórakozással olvastam. Sok sikert Szeretettel Gyöngyi.

  7. Kedves Zsike!

    Egy troll délutánja… Debussy után szabadon…
    Hm, hm, nem is rossz ötlet!
    Lehet, hogy "megkomponálom"! 😀

    Köszönöm, hogy olvastál, és hozzászólást is írtál.

    Judit

  8. Kedves Tara!

    Ajaj! Meg tudlak érteni! Megy a trolloskodás, és a trollosítás! 😀

    Örülök, hogy Neked is tetszett!

    Judit

  9. Kedves Viola!

    Nagyon örülök, hogy tetszett!
    Köszönöm az elismerést. 🙂

    Judit

  10. Kedves Judit!
    Ragyogó kis írás! Még egy, Troll sem tette ilyen mosolygóssá a délutánomat. Köszönöm Neked!
    Szeretettel: Zsike 😛

  11. Ha hiszitek, ha nem és több Trollt is ismerek, igaz nem az interneten. 🙂
    Nagyon-nagyon tetszett!
    Szeretettel gratulálok: Tara

  12. Kedves Judit!
    Ez tényleg SZATÍRA, meg sem tudok szólalni, – igaz, ki kiváncsi rá? – de nagyon tetszett.
    Elismeréssel: Viola

Szólj hozzá!